Bihari Ádám
Bihari Ádám
Tetszett a cikk?

A magyar miniszterelnök is ott lesz a februári müncheni biztonságpolitikai konferencián, ami az elmúlt évtizedek legfontosabb találkozója lehet. Régóta nem volt olyan feszült ugyanis a hangulat vezető nagyhatalmak között, mint az elmúlt évben. Az orosz elnök lemondta az utat.

Orbán Viktor miniszterelnök és Boris Johnson brit külügyminiszter is részt vesz idén Münchenben a február 17-19. között tartandó 53. müncheni biztonságpolitikai konferencián – írja az esemény egyik munkatársára hivatkozva a Die Presse. Ugyancsak jelen lesz az új olasz miniszterelnök, Paolo Gentiloni, aki tavaly még külügyminiszterként már megfordult a koncerencián és Petro Porosenko ukrán elnök is. 

Korábban Horst Seehofer bajor miniszterelnök meghívta Donald Trump leendő amerikai elnököt is, de a Münchner Merkur című lap szerint egyelőre nem tudni, amerikai részről ki vesz majd részt, mert Trumpot csak január 20-án iktatják be a tisztségébe. Elképzelhető, hogy a leendő külügyminiszter, Rex Tillerson, vagy akár a leendő alelnök, Mike Pence képviseli az USA-t. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban lemondta a részvételét, így Moszkvát Szergej Lavrov külügyminiszter képviselheti. Az Egyesült Államokból Bill Gates, a Microsoft alapítója is jelezte, hogy részt kíván venni az eseményen.

Orbán Viktor az EU-tagországok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján 2016. december 15-én Brüsszelben.
©

A főszervező Wolfgang Ischinger a Merkur szerint úgy fogalmazott, évtizedek óta nem zajlott egyszerre ennyi katonai konfliktus, humanitárius katasztrófa és nemzetközi jogsértés egyszerre a világon. "Ugyanakkor Európa az illiberális korszak kezdetén áll, ami rendkívüli kihívásokat rejt a nyugati demokráciák, különösen pedig az Európai Unió számára. Ischinger szerint a konferencia lehet az első alkalom, hogy a Trump-adminisztrációból valaki Európába érkezzen egy jelentős biztonságpolitikai témájú rendezvényre, aminek jelentős hatása lesz a globális biztonságpolitikai együttműködés alakulására.

Az orosz elnök távolmaradása nem példa nélküli, a tavalyi eseményre sem ment el, de ettől még nem kell nélküle beérnünk. Mert bár Putyin idei budapesti látogatásának pontos időpontja nem ismert, az orosz elnök 2015-ben éppen február közepén érkezett Magyarországra, Orbán Viktor 2016-ban pedig szintén februárban utazott Moszkvába, hogy az orosz államfővel találkozzon. Szóval ha idén is hasonló időpontban kerül sor a látogatásra, nem kizárt, hogy az orosz elnök egy-egy itt elhangzott mondata szolgáltat majd témát a konferencia résztvevőinek.

A müncheni biztonságpolitikai konferencia ötlete nem akárkinek a fejéből pattant ki. Ewald-Heinrich von Kleist-Schmenzin a Hitler ellen 1944 július 20-án elkövetett merényletkísérletért felelős összeesküvés utolsó túlélője volt. Az ellenállás vezetője Stauffenberg gróf maga szervezte be, és egy Hitler elleni robbantásos merénylet végrehajtásával bízta meg, amire végül nem került sor, mivel a Führer folyamatosan lemondta a megbeszélt találkozókat. Kleist-Schmenzin 53 évvel ezelőtt azzal a céllal hozta létre a konferenciát, hogy a résztvevők megelőzhessék olyan nemzetközi katonai konfliktusok kialakulását, mint a második világháború. Az első tanácskozáson még csak 60-an vettek részt, köztük Helmut Schmidt, az NSZK későbbi kancellára és Henry Kissinger, későbbi amerikai külügyminiszter. A konferencia hangadója egészen 1997-ig maga Kleist-Schmenzin volt, 1998-tól 2008-ig Horst Teltschik a CDU politikusa, 2009 óta pedig Wolfgang Ischinger, volt német amerikai nagykövet vezeti az eseményt.

Az idei, 53. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián a legkomolyabb kockázatokat veszik majd sorra a meghívott vendégek, előadók, köztük kormány- és államfők, nemzetközi szervezetek, katonai vezetők, valamint az üzleti élet és a média képviselői. A résztvevők elsősorban uniós vagy NATO-tagországokból érkeznek, de állandó meghívottak orosz és kínai prominensek is.

Fegyverrel a párizsi Louvre múzeumnál
©

Beszélni pedig lesz miről, hiszen a világ vezető nagyhatalmai régóta nem voltak ennyire rossz viszonyban egymással. A leköszönő Barack Obama amerikai elnök búcsúzásképp kiutasított 35 orosz állampolgárt az Egyesült Államokból, mert az amerikai hatóságok szerint beleavatkoztak az amerikai választások menetébe. A megválasztott Trump közben nemrég újraélesztette a nukleáris fegyverkezési versenyt, amire fogékonynak bizonyult Vlagyimir Putyin orosz elnök is. Észak-Korea szakértők szerint akár 20 nukleáris robbanófej gyártását is képes végrehajtani év végéig, de közel áll egy több ezer kilométeres csapássugarú hordozórakéta kifejlesztéséhez is. Elődeivel szemben Trump valószínűleg nem hagyja szó nélkül a Kim Dzsong Un által diktált irányt, és nyomást helyez Kínára, hogy helyezzen nyomást a sztálinista diktatúrára. Ez feszültségeket kelthet az Egyesült Államok és Kína között is.

Angela Merkel hatalma még akkor is gyengült, ha képes lesz sikerrel abszolválni a novemberi németországi választásokat és maradhat a kancellári székben. Hatalmának csökkenésével egyidőben viszont Európa-szerte erősödnek euroszkeptikus kormánypártok és a migrációs válság nyomán szélesednek a törésvonalak az unión belül. Oroszország expanziós politikáját egyre komolyabb fenyegetésként kezelik, most még elsősorban az uniós mezsgyén fekvő országok. A NATO folyamatos gyakorlatozás a balti államokban ugyan jelent némi elrettentő erőt, azonban Trump elnök közeledése Putyinhoz, valamint a deklaráltan az Egyesült Államokra koncentráló, a világ ügyeivel csak indokolt esetben foglalkozó politika arra utal, hogy a szuperhatalom védőhálója gyengülni fog Európa körül.

Magyar részről 2014-ben Martonyi János, akkori külügyminiszter vett részt legutóbb kormányzati szinten a konferencián.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
8K-s videófelvétel, szélsebes képrögzítés: megjött a Canon új csúcsgépe, az EOS R5

8K-s videófelvétel, szélsebes képrögzítés: megjött a Canon új csúcsgépe, az EOS R5

Hétfőtől újra lehet vonatozni Szob és Nagymaros között

Hétfőtől újra lehet vonatozni Szob és Nagymaros között

Az első spanyol villanyautó: itt a Cupra El-Born

Az első spanyol villanyautó: itt a Cupra El-Born