szerző:
Domány András

A varsói Legfelsőbb Bíróság érvénytelennek nyilvánította az államfő egyik döntését. A köztársasági elnök és a kormány szerint ezzel éppen az LB sértett alkotmányt. Az Alkotmánybíróság viszont hamarosan leválthatja az LB elnökét. Alkotmányos válság tör ki?

Amikor 2015-ben a Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság párt megnyerte a választásokat, egy olyan politikusát is be akarta venni a kormányba, akit első fokon, még nem jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítéltek hatalmi visszaélés miatt. Ő fellebbezett, de a másodfokú bíróság még nem foglalkozott vele. A győztesekkel azonos pártból érkezett Andrzej Duda köztársasági elnök azzal oldotta meg a dilemmát, hogy kegyelmet adott az illetőnek, és így a pártelnök bizalmasa, Mariusz Kaminski megkaphatta a miniszteri kinevezést. A titkosszolgálatok irányítója lett, a legtitkosabb információkhoz is hozzáférhet. Duda arra hivatkozott, hogy meg akarja kímélni a bíróságokat egy elkerülhetetlenül politikai színezetet kapott ügyben a döntés kényszerétől.

Mariusz Kaminski, a lengyel titkosszolgálatok koordinátora 2016 szeptemberében.
©

Ám már akkor sokan felvetették: kegyelmet adni vagy annak lehet, akinek még nem kezdődött el a bírósági tárgyalása – ez az eljárási kegyelem –, vagy annak, akit már jogerősen elítéltek. Menet közben nem. Akkor, 2015 végén akadt egy bíróság, amely nem így gondolta, és az elnöki kegyelemre hivatkozva megszüntette az eljárást. Most ezt bírálta felül az egykori sértettek panasza alapján a Legfelsőbb Bíróság, visszaadva az ügyet oda, ahol másodfokon dönteni kellene a miniszter bűnösségéről. Az LB kimondta: az államfő alkotmányt sértett, nem volt joga kegyelmet adni egy ügy jogerős lezárása előtt. Vagyis ezután elvben előfordulhatna, hogy Kaminski a bársonyszékből a börtönbe kerül, ha a fellebbviteli bíróság is bűnösnek tartja.

Az alapügy 2006-2007-re nyúlik vissza. Az akkori Kaczynski-kormány idején Kaminski a Központi Korrupcióellenes Hivatal elnöke volt, és különböző provokációkat szervezett vélt korrupciós ügyek szereplői és a miniszterelnök politikai ellenfelei, köztük a kormánykoalícióban részt vevő, mégis ellenfélként kezelt Önvédelem parasztmozgalom vezetője, Andrzej Lepper ellen. Ennek során még okiratot is hamisíttatott. 2015 márciusában, fél évvel a választások előtt az első fokon ítélkező bíró – akit egyébként az új kormány hivatalba lépése óta mondvacsinált ürügyekkel próbálnak lejáratni a kormánypárti sajtóban – kimondta: Kaminski a törvény fölé helyezte magát, olyan akciókat hajtott végre, amelyekről tudta, hogy nem lenne szabad. Ezért három és fél év börtönre ítélte, és tíz évre eltiltotta a köztisztségviseléstől. Ezt az ítéletet kellene most jóváhagynia vagy felülbírálnia egy másodfokú bíróságnak, miután a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján nem sikerült kibújnia e kötelesség alól.

Csakhogy a köztársasági elnök, a legfőbb ügyész tisztségét is betöltő igazságügyi miniszter és maga az érintett, a hivatalban lévő titkosszolgálati miniszter egybehangzóan úgy nyilatkozott: nem törődnek a Legfelsőbb Bíróság határozatával, mert éppen az sérti az alkotmányt, és ezzel az LB bírái helyezték magukat a törvények fölé. Szerintük ugyanis a köztársasági elnök kegyelmi jogköre korlátlan, és az ő döntését az LB nem bírálhatja felül. „Demokrácia van, nem bíróuralom” – nyilatkozta az elnöki hivatal.

Andrzej Duda lengyel elnök a NATO brüsszeli csúcstalálkozóján 2017 májusában.
©

Mindennek hátterében az is áll, hogy a Legfelsőbb Bíróság élesen bírálja az igazságszolgáltatás átszervezését célzó kormányzati törekvéseket, amelyek szerinte sértik a bírói függetlenséget. Emiatt az igazságügyi miniszter panaszt tett a jelentős részben átalakított és megbénított Alkotmánybíróságnál, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökét 2014-ben szabálytalanul nevezték ki. Az AB elutasítja azokat a véleményeket, hogy ebben nincs hatásköre, hiszen csak jogszabályok alkotmányosságát vizsgálhatja, egyedi személyi döntésekét nem, és még júniusban dönteni kíván: lehet, hogy elmozdítja tisztségéből az LB elnökét. Ha ilyen döntés születik, azt a kormány bizonyára igyekszik végrehajtatni, annak ellenére, hogy abban olyan alkotmánybírók vesznek részt, akiknek megválasztását a 2016 decembere előtti összetételű AB alkotmánysértőnek nyilvánította.

Tehát szembe kerültek egymással az egymástól független hatalmi ágak képviselői, és mivel a tényleges hatalom a kormány kezében van, bizonyára az igazságszolgáltatás húzza a rövidebbet. Ez mindenképp a jogállam válságát mutatja. Persze van egy megoldás: ha a most lépéskényszerbe hozott másodfokú bíróság megváltoztatja a korábbi ítéletet, és felmenti a minisztert a vádak alól. De a rossz szájíz mindenképp megmarad, ráadásul lehet, hogy addigra már a Legfelsőbb Bíróságnak is új elnöke lesz, aki visszavonja a vitatott törvényjavaslatok elleni tiltakozást.                       

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Halálos gázolás Soroksáron

Halálos gázolás Soroksáron

A Néppárt újra lecsap a Fideszre, már közeleg a végkifejlet

A Néppárt újra lecsap a Fideszre, már közeleg a végkifejlet

Sok pénzét bukhatja, ha telepítette valamelyik alkalmazást ezek közül

Sok pénzét bukhatja, ha telepítette valamelyik alkalmazást ezek közül

„Neked és nekem már régóta szexuális kapcsolatban kellene lennünk”

„Neked és nekem már régóta szexuális kapcsolatban kellene lennünk”

"Majomsikollyal" hergelték a Siófok színes bőrű játékosát

"Majomsikollyal" hergelték a Siófok színes bőrű játékosát

„Van olyan, hogy az ember elvből nem csinál meg valamit, akkor sem, ha az a legjobb üzlet”

„Van olyan, hogy az ember elvből nem csinál meg valamit, akkor sem, ha az a legjobb üzlet”