szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Továbbra is korlátozni kell az oltalmazottak családegyesítési jogát Németországban, és erre garanciát kell vállalniuk a szeptember 24-i szövetségi parlamenti választásra készülő pártoknak - mondta Horst Seehofer bajor kormányfő, a bajor jobbközép CSU elnöke.

"Tévút" lenne ismét családegyesítési joggal felruházni a Németországban csak átmenetileg befogadott, oltalmazott státuszt szerző embereket, mert "aki maga után hozza a családját Németországba, az soha többé nem tér vissza a hazájába" - mondta Horst Seehofer bajor miniszterelnök, az Angela Merkel vezette CDU testvérpártjának elnöke a Bildnek.   

Ezért szerinte nemcsak 2018 tavaszáig, hanem tartósan meg kell vonni a családegyesítési jogot az oltalmazottaktól. Erre garanciát kell adni a németeknek a Bundestag-választás előtt, "és ezt én ezúttal megteszem" - tette hozzá.

A CSU elnökével szemben Angela Merkel, a CDU/CSU pártszövetség közös kancellárjelöltje nem akarja a választási kampány témái közé emelni az oltalmazottak ügyét. A napokban azt mondta, hogy egyelőre nem szükséges foglalkozni a kérdéssel, majd csak 2018 elején kell visszatérni rá.

A CDU/CSU legfőbb vetélytársa, a szociáldemokrata párt (SPD) szerint Seehofer nyilatkozata azt jelzi, hogy kiújul a menekültügy körüli konfliktus a jobbközép pártszövetség két tagja között. A menedékkérők befogadásának felső határáról folytatott vita után most a családegyesítési jog miatt kapnak hajba - mondta Martin Schulz SPD-s kancellárjelölt szerdán a ZDF országos köztelevíziónak.

Németországban korábban az oltalmazottak is kezdeményezhettek családegyesítést, ezt a jogot 2016 elején két évre felfüggesztették, hogy ne terheljék túl a menekültügyi rendszert. Civil szervezetek bírálták a lépést, arra hivatkoztak, hogy hátráltatja a társadalmi beilleszkedést, ha valakinek a családjától elszakítva kell megtalálnia a helyét egy idegen országban. 

Horst Seehofer korábban annak apropóján beszélt a menekültekről, hogy Orbán Viktor azt kérte Brüsszeltől, fizesse ki Magyarországnak a migrációs válság miatt folytatott határvédelem 883 millió eurós (270 milliárd forintos) költségének felét.

A bajor kormányfő akkor a Passauer Neue Presse című lapnak azt mondta, érthetőnek tartja, hogy a magyar kormányfő benyújtotta a számlát Brüsszelnek a határvédelmi költségekről.

Arról is beszélt, hogy "nagy rokonszenvvel" viszonyul Orbán Viktorhoz, és másokkal ellentétben ismeri egész életútját, így a "kommunista diktatúra ellen folytatott harcát is, amelyben nagy személyes kockázatot vállalt".    

Hozzátette, szerinte Orbán Viktor "nem az az ördögi alak", amelynek Európában beállítják.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!