Az ENSZ munkaügyi szervezete (ILO) most tette közzé jelentését arról, hogy bolygónk lakóinak mekkora hányada kap valamilyen minimális szociális védelmet, biztosítást. Köztudott, hogy miközben a világ GDP-je nő, egyre nagyobbak az egyenlőtlenségek is, tehát a gazdagok egyre vagyonosabbak, a szegények egyre inkább kiszolgáltatottak lesznek. De.
Az ILO adatai szerint a Föld teljes népességének 55 százaléka, semmilyen alapbiztosításban, vagy szociális védelemben nem részesül. A szerencsésebb másik 45 százalék sem igazán privilegizált, hiszen többségük csak minimális juttatást kap betegség, munkanélküliség, vagy rokkantság esetén. Valójában a világ népességének kevesebb, mint egyharmada, 29 százaléka van szociálisan védve a katasztrofális élethelyzetektől. A világban élő gyerekek 65 százaléka alatt nincs szociális védőháló, a munkanélkülieknek csak 21,8 százaléka kap valamilyen juttatást. Ez az összeg a fejlett országokban biztosítja a túlélést az új állás megtalálásig, de a kevésbé fejletteknél még alamizsnának sem tekinthető a munkanélküli segély, már ha van- írja a Le Figaro.
Összességben az öregek, legalábbis papíron, jobb helyzetben vannak, hiszen a világ idős embereinek 68 százaléka kap valamilyen nyugdíjat. De ez csak a fejlett világban elég a szerény megélhetésre, másutt a nyugdíjasok garantáltan szegények. És még egy érdekes részlet az ILO elemzéséből: nem a leggazdagabb országok a legbőkezűbbek a szociális védelem terén. Európában, a dúsgazdagnak egyáltalán nem számító Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban haladja meg a hazai össztermék 15 százalékát a szociális védelemre szánt kiadás. Ebben nincs benne az egészségbiztosítás.
Németország, amely azért jobban van eleresztve az előbbieknél, szintén ebben a kategóriában van. Az igazán gazdag államokban, Svájcban vagy az északi országokban más a helyzet. Ott sokkal magasabbak a bérek, és a kisebb százalékos hányadú szociális kasszából is jóval bőkezűbb szociális ellátás garantálható. De, ami az ILO felmérés legérdekesebb részlete: a szociális védőhálóra a nemzeti össztermék 15 százalékánál kevesebbet költő országok között van Brazília, Egyiptom és… az Egyesült Államok. Ahol Donald Trump még a minimális szociális biztonságot jelentő, „Obamacare” néven elhíresült rendszert is szét akarja verni.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Ez azért furcsa, mert másfél éve még ő kérte ezt. A magyar miniszteri biztos jelezte, hogy szó sem lehet a tárgyalások felfüggesztéséről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Az Átlátszó által indított per tárgyalására mást küldött maga helyett a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
