Az utóbbi hetek orosz témájú eseményei nem jósolnak sok jót az amerikai elnöknek. De hogyan működik az alkotmányos felelősségrevonás Amerikában?
210 dollárt fizet egy 100 dolláros fogadásra a Ladbrokes brit fogadóiroda, ha Donald Trump nem tölti ki négyéves mandátumát. A kicsivel több mint kétszeres kifizetés szerint gyakorlatilag egy pénzfeldobáson múlik Trump lemondatása.
És valóban, az utóbbi hetek orosz témájú eseményei nem jósolnak sok jót az elnöknek. James Comey FBI-igazgató nem is titkoltan politikai indíttatású menesztése, az oroszoknak kikotyogott hírszerzési titkok, Trump különböző kísérletei az FBI által folytatott vizsgálat befolyásolására, és végül Robert Mueller különleges ügyész kinevezése az orosz ügy kivizsgálására mind „baljós” jel.
Amerikai sajtókörökben ezért egyre több szó esik az impeachmentről, az elnök alkotmányos felelősségre vonásáról, amely Trump elnöki pozíciójából való elmozdításához is vezethet. Mielőtt azonban nagy pénzekkel szaladnánk a fogadóirodába, érdemes megérteni, hogyan is működik az impeachment, és mi a valószínűsége annak, hogy ez Trump lemondatásához vezessen.
Az impeachment az alapító atyák azon szándékából került be az alkotmányba, hogy kongresszusi ellenőrzést biztosítson a végrehajtó hatalom feje, az elnök felett. A procedúra kétlépcsős. A képviselőház kezdeményezheti az elnök felelősségre vonását, amelyet egyszerű többséggel fogadhatnak el a képviselők. Ezután a szenátus kétharmados többségének kell jóváhagynia az elnök elmozdítását. Fontos megemlíteni, hogy az impeachment nem jogi, hanem politikai eljárás. Azaz a kérdés nem az, hogy az elnök törvényt sértett-e, hanem hogy tevékenysége kimeríti-e a kiemelten súlyos vétség politikailag értelmezett fogalmát.
Tehát az elnök sorsa a kongresszus kezében van. Ott pedig politikusok ülnek, méghozzá pártpolitikusok, akik pártjuk programjának előmozdításában és saját maguk újraválasztásában érdekeltek. Trump szerencséjére a kongresszust jelenleg teljes mértékben a republikánusok kontrollálják. Ez a 2018-as kongresszusi választásokig így marad. S bár a demokraták számíthatnak erősödésre, az szinte kizárt, hogy mindkét házban meg tudják szerezni a szükséges többséget. Ha tehát a republikánusok összezárnak Trump mögött, akkor az elnök kitöltheti négyéves mandátumát. A kérdés tehát, hogy mi a valószínűsége annak, hogy a republikánus párt kihátrál Trump mögül. Tudvalevő, hogy a 2016-os kampány során Donald Trump legalább annyira ágált a politikai fő sodrást képviselő republikánus establishment, mint a demokraták ellen. Elnökjelöltté válásával aztán a két félnek hirtelen szüksége lett egymásra: Trumpnak a győzelemhez kellett a párt infrastruktúrája, a pártnak pedig egy jelölt, akivel legyőzheti Hillary Clintont.
Ezt a politikai realitást felismerve aztán meg is született Trump és a republikánusok érdekházassága. A párt néhány renitens kivételével támogatja Trumpot összes balhéjával együtt. Trump pedig kampányretorikáját sutba vágva konzervatív álomkabinetet állított össze, konzervatív alkotmánybírót jelölt a legfelső bíróságba, illetve a konzervatívoknak kedves törvénytervezeteket igyekszik a kongresszussal elfogadtatni.
Amíg tehát a republikánus párt bízik abban, hogy a programját megvalósíthatja, addig nehéz elképzelni, hogy kihátrálna Trump mögül. De mi ingathatná meg ezt a bizalmat? Először is természetesen az, ha valami perdöntő bizonyíték látna napvilágot az ügyben, hogy Trump az oroszokkal összejátszva vagy az FBI akadályoztatásával törvényt sértett. Ilyen bizonyíték egyelőre nem került napvilágra. És ha létezne is, önmagában nem biztos, hogy elég lenne, hisz Bill Clinton esetében is elég nyilvánvaló volt az eskü alatti hamis tanúvallomás és az igazságszolgáltatás akadályozásának vádja, a demokraták mégis megvédték.
A második tényező, amely Trump vesztét okozhatná, a súlyos népszerűségvesztés. Trump elfogadottsága a teljes népesség körében elég alacsony, 40 százalék körüli, viszont meglepően magas (70-80 százalék) a republikánus bázis körében. Márpedig a 2018-ban újraválasztásukért aggódó republikánus honatyák ezt a mutatót figyelik leginkább. A bázis töretlen bizalma leginkább azzal magyarázható, hogy az elnök, a konzervatív média hathatós segítségével, sikerrel futtat egy alternatív narratívát, amely arról szól, hogy a sajtó, a bíróságok, a közvélemény-kutatók, az FBI és a többi Obama-hű kormányszerv boszorkányüldözést folytat a kisember érdekeit képviselő Trumppal szemben.
A harmadik, Trumpra veszélyes tényező az lenne, ha a republikánus párt úgy ítélné meg, hogy programjának megvalósítása szempontjából Trump többet árt, mint használ. Ez valószínűleg csak a fent említett népszerűségvesztés és egy esetleges 2018-as választási vereség kombinációjaként forogna fenn, és könnyen lehet, hogy a ma még hiányzó perdöntő bizonyíték is kellene hozzá. Ebben a forgatókönyvben a kongresszus elvesztésével a republikánusok törvényhozási mozgástere jelentősen csökkenne, és a párt időt akarna hagyni a Trump elmozdítása esetén elnökké előlépő Mike Pence-nek a 2020-as elnökválasztás előtt.
A fentiek alapján valószínűsíthető, hogy a 2018 végén esedékes kongresszusi választások előtt hiába reménykednek a Trump bukására játszók. Másfél év pedig hosszú idő, a politikában több emberöltővel is felér. Addig még rengeteg minden történhet, és a Ladbrokes fogadóiroda is számtalanszor átírhatja az esélyeket.
FELCSUTI BALÁZS
közgazdász
A melegellenes törvény elfogadása óta nőtt a közösség tagja elleni erőszakos bűncselekmények száma, és ma is magas az LMBTQ-emberek egyenjogúságát elutasítók aránya, vagyis nem maradt hatástalan a kormány homofób retorikája. A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában.
