Az Európai Parlament eljárás indítását javasolja Lengyelország ellen a jogállamiság és demokrácia elveinek megsértése miatt. Az Orbán Viktor vétójában bízó Jaroslaw Kaczynski magabiztos, mert a gazdasági mutatók jók, az ellenzék pedig erőtlen.
Gyűlöletbeszédre emlékeztették az Európai Parlament (EP) vitájában elhangzottak Witold Waszczykowski lengyel külügyminisztert, akinek tárcája közleményben minősítette Lengyelországra gyakorolt külső nyomásnak azt a határozatot, amelyben az EP azt javasolta, kezdjék el a lisszaboni szerződés hetedik cikkelye alapján az eljárást Varsó ellen a jogállamiság és a demokrácia elveinek megsértése miatt. Rafal Bochenek kormányszóvivő szerint a múlt heti döntés „hazugságokon, hamis információn és inszinuációkon” alapult, és részben olyan ellenzéki lengyel politikusok munkája, akiknek a célja „Lengyelország megrágalmazása és megszégyenítése a nemzetközi színtéren”.
A hetedik cikkely valódi alkalmazása még sokkal odébb van, s a jelenlegi budapesti és varsói konzervatív kormányok véd- és dacszövetsége miatt lengyel, illetve magyar vétó állhatja útját a szavazati jog csakis konszenzussal lehetséges megvonásának mindkét ország esetében. Azt viszont, hogy az EP-határozat nemcsak a lengyel kormányt érintette érzékenyen, hanem a Brüsszellel szembeni „szabadságharcban” a példaképének tekintett – és az EU által szintén a hetes cikkellyel fenyegetett – magyart is, a fideszes EP-képviselők közleménye mutatja. Ebben az Európai Néppárt (EPP) parlamenti frakciójában ülő fideszesek kiállnak az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) csoportjába tartozó PiS irányította Lengyelország mellett.
A közleményük elfogadhatatlannak nevezte, hogy „számos, a valóságtól elrugaszkodott EP-képviselő abban leli örömét, hogy a szubszidiaritás elvét semmibe véve nemzeti belügyekbe avatkozik”. Az EUobserver portál értesülése szerint ez kiakasztotta a Fidesz európai pártcsaládját, amelynek tagjai támogatták a határozatot, és tisztában is voltak azzal, hogy a fideszesek nem szavazzák meg, feldühítette viszont őket, hogy ezt a Fidesz még nagydobra is verte. Pedro López de Pablo, az EPP-frakció kommunikációs igazgatója az EUobservernek megerősítette az „éles szavakat” is tartalmazó vita tényét, ám azt mondta, nem terveznek szankciókat a fideszes képviselők ellen, mert „a sajtóközlemények cenzúrázása” a szólásszabadság elleni támadás lenne.
Az Európai Parlamentre, illetve az ott a Magyarország elleni lépésekre szavazó ellenzéki politikusokra hasonló minősítéseket aggató fideszes EP-képviselők azt állították, hogy Brüsszel egyértelmű bevándorlásellenes álláspontjáért bünteti Varsót. Az EP-határozat azonban nem említi a migrációt – bár a PiS-kormány is elutasítja a menekültek befogadását –, annál inkább a hatalmi ágak különválasztásával, az igazságszolgáltatás függetlenségével és az alapvető jogokkal kapcsolatos aggodalmakat. Az Orbán Viktor fülkeforradalmát bevallottan példának tekintő Jaroslaw Kaczynski – a PiS elnöke Lengyelország valódi irányítója, noha semmilyen alkotmányos posztot nem visel, hivatalosan egyszerű szejmképviselő – a kormánypropaganda szócsövévé tette a közmédiát, a saját embereivel töltötte fel az alkotmánybíróságot. A legutóbbi ütközést pedig azzal váltotta ki Brüsszellel, hogy megpróbálta ellenőrzés alá vonni a legfelső bíróságot, valamint a bírói kar kinevezésében meghatározó Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (KSR).
Az Európai Bizottság (EB) által határozottan bírált törvényt megvétózta Andrzej Duda államfő, ám korai volt azok öröme, akik úgy vélték, az elnök szembeszállt az őt a szürke EP-képviselőségéből kiemelő mentorával. A Duda által szeptemberben előterjesztett alternatív törvényjavaslat nem szüntetné ugyan meg a legfelső bíróság mind a 83 tagjának a megbízatását – mint az eredeti elképzelés –, ám a kötelező nyugdíjkorhatár leszállítása a férfi főbírák esetén 75-ről 65, a nőknél 70-ről 60 évre a testület több mint egyharmadára azonnal vonatkozna.
A KSR tagjainak megválasztására megszabott parlamenti háromötödös többség sem megugorhatatlan akadály az ennél kevesebbel rendelkező PiS számára, amely a szejmben megszerezheti a hiányzó szavazatokat a Pawel Kukiz veterán punk-rock zenész alakította populista Kukiz'15 párttól, illetve független képviselőktől. A Duda által előterjesztett javaslattal kapcsolatban a múlt szerdai EP-vitában a Varsóval szembeni uniós eljárásokat felügyelő Frans Timmermans, az EB első alelnöke „súlyos aggodalmait” hangoztatta. Azaz az alkotmánybíróság ügye mellett a legfelső bíróságé is megmaradt a hetedik cikkely alapján indítandó eljárás indokának, miközben a varsói kormány mindkét átalakítást a rendszerváltás óta szükséges reform részének és Lengyelország belügyének tartja.
Bár Kaczynski nem vezényel a magyarországihoz hasonló, nemzeti konzultációkkal súlyosbított kampányt Brüsszel (vagy Soros György) ellen – és idegen tőle a korrupció vagy régi barátok közpénzből nemzeti oligarchává emelése is –, sem ő, sem kormánya nem fukarkodik az EU ostorozásával, de természetesnek veszi az uniós pénzeket. A lengyel–magyar vétószövetséget látva ezért többen úgy vélik, a két országot a pénztárcájánál kellene megfogni. Ez részben a felhasználás aprólékos ellenőrzését jelentheti – főleg Magyarország esetében –, de a 2021-ben kezdődő következő hétéves költségvetési időszakban folyósított összegek megkurtítását is. Lengyelország az EU-ban eltöltött eddigi 13 éve alatt 135,7 milliárd euró uniós pénzt kapott, ami évi átlagban mintegy 10 milliárd, az idei költségvetési bevétel több mint nyolcada.
A PiS és Kaczynski – aki a hírek szerint kormányátalakítást készíthet elő, s akárcsak 2006-ban, ezúttal is átveheti a bábjának tekintett politikustól a miniszterelnöki posztot – könnyen dacol Brüsszellel, hiszen ha a lengyel ellenzék nincs is annyira szétesve, mint a magyar, azért eléggé zilált. A legutóbbi közvélemény-kutatások 38–40 százalékra mérik a PiS támogatottságát, miközben a párt két éve 37,6 százalékkal szerzett a rendszerváltás óta példátlan módon egyedül is parlamenti többséget. A gazdaság jól teljesít, a munkanélküliség történelmi mélyponton van, a költségvetés többletet mutat, az infláció alacsony. A kormány tömegeket nyert meg a nyugdíjkorhatár visszavitelével 67-ről a nőknél 60, a férfiaknál 65 évre, valamint a második gyerektől járó havi 500 zlotys (37 ezer forintos) családi pótlékkal.
A kormánypárt dolgát megkönnyíti, hogy a legnagyobb ellenzéki erőnek számító Polgári Platform (PO) támogatottsága 20 százalékon ragadt, a liberális Nowoczesnáé (Modern) pedig 10 százalék alá süllyedt. Az utóbbit a Kantar cég szeptemberi felmérésében még a Kukiz'15 is megelőzte. Az agrárbázisú Lengyel Néppárt – a szokásához híven – a parlamentbe jutás határán billeg, a baloldalnak pedig semmi esélye a szejmbe kerülésre. A legnépszerűbb lengyel politikus az OBOS közvélemény-kutató szondázása szerint Duda, őt Beata Szydlo kormányfő, valamint Pawel Kukiz követi. A kormányéval szembeni alternatív programot kitartóan ígérgető – de azt meg nem fogalmazó – Grzegorz Schetyna PO-elnök ezzel szemben az összeesküvés-elméletekben utazó PiS-párti Antoni Macierewicz védelmi miniszter után a második legkevesebb bizalommal szemlélt politikai szereplő. Képtelen az ellenzék karizmatikus vezetőjének a szerepét betölteni a Nowoczesna vezetője, Ryszard Petru is, akinek a megítélését az vitte mélybe, hogy a madeirai nyaralására már új barátnőjével – mellesleg párt- és frakciótársával – utazott el, miközben még nem vált el a feleségétől.
Eddig 3,3 milliárd forintnyi európai uniós támogatást kellett visszafizetni, mert a magyar kormányzati szervek szabálytalanul szereztek be Microsoft-licenceket – tudta meg a HVG. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomoz, a hatóságok viszont hat év alatt nem jutottak el még a gyanúsításig sem.
Új helyzet van.
Molnár Áron és Rainer-Micsinyei Nóra csavartak még egyet az amúgy is abszurd alapanyagon.
Ez jutott eszébe.
Az izraeli-iráni konfliktus miatt.
A minisztérium szerint nincs „klímakrízis”.
