Gyűlöletbeszédre emlékeztették az Európai Parlament (EP) vitájában elhangzottak Witold Waszczykowski lengyel külügyminisztert, akinek tárcája közleményben minősítette Lengyelországra gyakorolt külső nyomásnak azt a határozatot, amelyben az EP azt javasolta, kezdjék el a lisszaboni szerződés hetedik cikkelye alapján az eljárást Varsó ellen a jogállamiság és a demokrácia elveinek megsértése miatt. Rafal Bochenek kormányszóvivő szerint a múlt heti döntés „hazugságokon, hamis információn és inszinuációkon” alapult, és részben olyan ellenzéki lengyel politikusok munkája, akiknek a célja „Lengyelország megrágalmazása és megszégyenítése a nemzetközi színtéren”.
A hetedik cikkely valódi alkalmazása még sokkal odébb van, s a jelenlegi budapesti és varsói konzervatív kormányok véd- és dacszövetsége miatt lengyel, illetve magyar vétó állhatja útját a szavazati jog csakis konszenzussal lehetséges megvonásának mindkét ország esetében. Azt viszont, hogy az EP-határozat nemcsak a lengyel kormányt érintette érzékenyen, hanem a Brüsszellel szembeni „szabadságharcban” a példaképének tekintett – és az EU által szintén a hetes cikkellyel fenyegetett – magyart is, a fideszes EP-képviselők közleménye mutatja. Ebben az Európai Néppárt (EPP) parlamenti frakciójában ülő fideszesek kiállnak az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) csoportjába tartozó PiS irányította Lengyelország mellett.
A közleményük elfogadhatatlannak nevezte, hogy „számos, a valóságtól elrugaszkodott EP-képviselő abban leli örömét, hogy a szubszidiaritás elvét semmibe véve nemzeti belügyekbe avatkozik”. Az EUobserver portál értesülése szerint ez kiakasztotta a Fidesz európai pártcsaládját, amelynek tagjai támogatták a határozatot, és tisztában is voltak azzal, hogy a fideszesek nem szavazzák meg, feldühítette viszont őket, hogy ezt a Fidesz még nagydobra is verte. Pedro López de Pablo, az EPP-frakció kommunikációs igazgatója az EUobservernek megerősítette az „éles szavakat” is tartalmazó vita tényét, ám azt mondta, nem terveznek szankciókat a fideszes képviselők ellen, mert „a sajtóközlemények cenzúrázása” a szólásszabadság elleni támadás lenne.
Az Európai Parlamentre, illetve az ott a Magyarország elleni lépésekre szavazó ellenzéki politikusokra hasonló minősítéseket aggató fideszes EP-képviselők azt állították, hogy Brüsszel egyértelmű bevándorlásellenes álláspontjáért bünteti Varsót. Az EP-határozat azonban nem említi a migrációt – bár a PiS-kormány is elutasítja a menekültek befogadását –, annál inkább a hatalmi ágak különválasztásával, az igazságszolgáltatás függetlenségével és az alapvető jogokkal kapcsolatos aggodalmakat. Az Orbán Viktor fülkeforradalmát bevallottan példának tekintő Jaroslaw Kaczynski – a PiS elnöke Lengyelország valódi irányítója, noha semmilyen alkotmányos posztot nem visel, hivatalosan egyszerű szejmképviselő – a kormánypropaganda szócsövévé tette a közmédiát, a saját embereivel töltötte fel az alkotmánybíróságot. A legutóbbi ütközést pedig azzal váltotta ki Brüsszellel, hogy megpróbálta ellenőrzés alá vonni a legfelső bíróságot, valamint a bírói kar kinevezésében meghatározó Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (KSR).
Beata Szydlo és Jaroslaw Kaczynski. A báb és a bábjátékos
AFP / Janek Skarzynski
Az Európai Bizottság (EB) által határozottan bírált törvényt megvétózta Andrzej Duda államfő, ám korai volt azok öröme, akik úgy vélték, az elnök szembeszállt az őt a szürke EP-képviselőségéből kiemelő mentorával. A Duda által szeptemberben előterjesztett alternatív törvényjavaslat nem szüntetné ugyan meg a legfelső bíróság mind a 83 tagjának a megbízatását – mint az eredeti elképzelés –, ám a kötelező nyugdíjkorhatár leszállítása a férfi főbírák esetén 75-ről 65, a nőknél 70-ről 60 évre a testület több mint egyharmadára azonnal vonatkozna.
A KSR tagjainak megválasztására megszabott parlamenti háromötödös többség sem megugorhatatlan akadály az ennél kevesebbel rendelkező PiS számára, amely a szejmben megszerezheti a hiányzó szavazatokat a Pawel Kukiz veterán punk-rock zenész alakította populista Kukiz'15 párttól, illetve független képviselőktől. A Duda által előterjesztett javaslattal kapcsolatban a múlt szerdai EP-vitában a Varsóval szembeni uniós eljárásokat felügyelő Frans Timmermans, az EB első alelnöke „súlyos aggodalmait” hangoztatta. Azaz az alkotmánybíróság ügye mellett a legfelső bíróságé is megmaradt a hetedik cikkely alapján indítandó eljárás indokának, miközben a varsói kormány mindkét átalakítást a rendszerváltás óta szükséges reform részének és Lengyelország belügyének tartja.
Bár Kaczynski nem vezényel a magyarországihoz hasonló, nemzeti konzultációkkal súlyosbított kampányt Brüsszel (vagy Soros György) ellen – és idegen tőle a korrupció vagy régi barátok közpénzből nemzeti oligarchává emelése is –, sem ő, sem kormánya nem fukarkodik az EU ostorozásával, de természetesnek veszi az uniós pénzeket. A lengyel–magyar vétószövetséget látva ezért többen úgy vélik, a két országot a pénztárcájánál kellene megfogni. Ez részben a felhasználás aprólékos ellenőrzését jelentheti – főleg Magyarország esetében –, de a 2021-ben kezdődő következő hétéves költségvetési időszakban folyósított összegek megkurtítását is. Lengyelország az EU-ban eltöltött eddigi 13 éve alatt 135,7 milliárd euró uniós pénzt kapott, ami évi átlagban mintegy 10 milliárd, az idei költségvetési bevétel több mint nyolcada.
A PiS és Kaczynski – aki a hírek szerint kormányátalakítást készíthet elő, s akárcsak 2006-ban, ezúttal is átveheti a bábjának tekintett politikustól a miniszterelnöki posztot – könnyen dacol Brüsszellel, hiszen ha a lengyel ellenzék nincs is annyira szétesve, mint a magyar, azért eléggé zilált. A legutóbbi közvélemény-kutatások 38–40 százalékra mérik a PiS támogatottságát, miközben a párt két éve 37,6 százalékkal szerzett a rendszerváltás óta példátlan módon egyedül is parlamenti többséget. A gazdaság jól teljesít, a munkanélküliség történelmi mélyponton van, a költségvetés többletet mutat, az infláció alacsony. A kormány tömegeket nyert meg a nyugdíjkorhatár visszavitelével 67-ről a nőknél 60, a férfiaknál 65 évre, valamint a második gyerektől járó havi 500 zlotys (37 ezer forintos) családi pótlékkal.
A kormánypárt dolgát megkönnyíti, hogy a legnagyobb ellenzéki erőnek számító Polgári Platform (PO) támogatottsága 20 százalékon ragadt, a liberális Nowoczesnáé (Modern) pedig 10 százalék alá süllyedt. Az utóbbit a Kantar cég szeptemberi felmérésében még a Kukiz'15 is megelőzte. Az agrárbázisú Lengyel Néppárt – a szokásához híven – a parlamentbe jutás határán billeg, a baloldalnak pedig semmi esélye a szejmbe kerülésre. A legnépszerűbb lengyel politikus az OBOS közvélemény-kutató szondázása szerint Duda, őt Beata Szydlo kormányfő, valamint Pawel Kukiz követi. A kormányéval szembeni alternatív programot kitartóan ígérgető – de azt meg nem fogalmazó – Grzegorz Schetyna PO-elnök ezzel szemben az összeesküvés-elméletekben utazó PiS-párti Antoni Macierewicz védelmi miniszter után a második legkevesebb bizalommal szemlélt politikai szereplő. Képtelen az ellenzék karizmatikus vezetőjének a szerepét betölteni a Nowoczesna vezetője, Ryszard Petru is, akinek a megítélését az vitte mélybe, hogy a madeirai nyaralására már új barátnőjével – mellesleg párt- és frakciótársával – utazott el, miközben még nem vált el a feleségétől.
