Kína diktálja a divatot a futurisztikus építészetben

Könyvtár – tengernyi tudás

Rekordidő, három év alatt készült el a Peking kapujának nevezett Tiencsin tavaly októberben megnyílt könyvtára. A grandiózus épület a nemzetközi pályázaton kiválasztott holland MVRDV építésziroda tervei alapján készült. A belépőt a padlótól a mennyezetig érő, hullámvonalú, teraszosan elhelyezett könyvespolcok fogadják, középen egy fehér, olvasólámpára emlékeztető, óriási gömbbel. Az öt emelet magasságban kialakított polcok nemcsak könyvek elhelyezésére, hanem lépcsőként is szolgálnak, sőt azokon ülve olvasni is lehet. A látvány becsapós: első látásra úgy tűnik, mintha az épület teljes magasságában könyvek sorakoznának, ám bizonyos szint fölött mindez csak ügyes dekoráció. A „könyvek óceánja”, „tengernyi tudás” elnevezésekkel illetett, a város tágas nappalijának is beillő épület kívülről, esti megvilágításban olyan, mint egy grandiózus szem.

AFP / Imaginechina

Múzeum – mementó

Az urbanizációnak áldozatul esett, lerombolt épületekből származó téglákat, tetőcserepeket hasznosít újra épületeiben az egyetlen Pritzker-díjas kínai építész, az 54 éves Vang Su. A díjat hat éve elnyert, feleségével tervezőirodát működtető mérnök leglátványosabb alkotása az északkelet-kínai Ningpo város történeti múzeuma. A háromemeletes építmény többek között a környező mintegy harminc felszámolt település hagyományos házaiból összegyűjtött törmelékek felhasználásával készült. Különböző formájú elemekből álló, erődszerű kialakítása is a régmúltra emlékeztet, a komor falak egyhangúságát mértani pontossággal elhelyezett, hol vízszintes, hol függőleges, téglalap alakú, helyenként bedeszkázott ablakok törik meg.

Dezeen

Művészeti központ – hagyománytörő

Hatalmas tojás – így nevezik a pekingiek a Tienanmen tér, a parlament és a Tiltott Város közvetlen közelében lévő futurista művészeti központot. A 2007-ben, hat év után átadott épületet Paul Andreu francia építész tervezte, aki néhány évvel korábban Sanghajban már készített hasonló kulturális centrumot. A közel félmilliárd dollárba került, mesterséges tóval körülvett, opera-, koncert- és színháztermet magába foglaló, összesen 5500 fő befogadására alkalmas kulturális központ tulajdonképpen egy – 46 méter magas, széltében 144, hosszában 212 méteres – óriási kupola, amelyet 18 ezer titánlemez és ezer, az esti megvilágításban ultrafehér üveglap borít.

exhibitoo

Operaház – hullámhegyek

Mintha a zord időjárás, a jeges szél formázta volna az északkelet-kínai Harbin városának három éve átadott operaházát. A térségre jellemző hideg klíma köszön vissza a hófehér, jégbarlangra emlékeztető épületben, amely a két éve elhunyt Zaha Hadid iraki–brit építészeti stílusjegyeit is megidézi. A város nemzetközi pályázatát az egyik legismertebb kínai építésziroda, a New Yorkban, Los Angelesben és Rómában is képviselettel rendelkező MAD nyerte el. Az operaház homlokzatát hatalmas üvegfelülettel látták el, ám belül, a tökéletes akusztika érdekében, a színpad és a nézőtér ugyancsak hullámszerű kialakításához szinte kizárólag fát használtak.

Adam Mørk

Irodaház – kősziklák

Három, méretében különböző, kavics formájú tömbből alakította ki Zaha Hadid sztárépítész a 2014 szeptemberében átadott, üzleteket és irodákat magába foglaló pekingi épületet. A Pritzker-díjas Hadid az egyik legbefolyásosabb kínai ingatlanbefektető cég, a Soho China felkérésére készítette el a tervet, amely eredetileg két felhőkarcolóból állt. Ám magassági korlátok miatt módosítani kellett rajta, ezért lett három torony, közülük a legmagasabb 200 méteres. Már folyt az építkezés, amikor kiderült, hogy egy, a Hadid tervében szereplőhöz kísértetiesen hasonlító épületkomplexum készül a délnyugat-kínai Csungking városban – valószínűleg nem véletlenül, hanem mert az eredeti tervek egy része az ottani ingatlanbefektetőhöz került.

Iwan Baan

A cikk a HVG 2018/3. számában jelent meg.