Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A főváros belső kerületeit teljesen megbénító útblokád és általános sztrájk kezdődött Örményországban, miután kedden a jereváni parlament nem szavazta meg az egyetlen jelölt, az ellenzéki Nikol Pasinján miniszterelnöki kinevezését. A szavazás csak tovább ront az Örmény Köztársasági Párt helyzetén, s szinte biztosra vehető, hogy a válság Pasinjan kinevezésével, vagy a választás előrehozatalával ér véget, ahol viszont szintén nem sok esélye lesz a kormánypártnak.

Nem tudtak felülemelkedni sérelmeiken az Örményországot 1999 óta kormányzó Köztársasági Párt parlamenti képviselői, s ezzel veszélybe sodorták a kaukázusi ország meglehetősen törékeny stabilitását. Nem szavazták meg ugyanis kedden az ellenzéki Nikol Pasinjan miniszterelnöki kinevezését – az egyedüliként induló politikus a szükséges 53 helyet 45 voksot kapott – ezzel pedig tudván tudva kihívták maguk ellen a sorsot.

Pasinjan ugyanis, aki az április közepe óta tartó tüntetésekkel elérte, hogy lemondjon tisztségéről a Köztársasági Párthoz tartozó volt államfő, Szerzs Szargszjan, majd azt is kivívta, hogy a kormányzó párt ne indítson saját jelöltet a kormányfői posztért, most általános sztrájkra és útblokádra szólította fel az őket támogatókat. Akik hallgattak is a szavára, s mivel az utóbbi hetek sorra az ellenzékiek részdiadalát hozták, aligha valószínű, hogy most meghátrálnának, és követeléseik teljesítéséről lemondva, szó nélkül hazamennének.

Helyszíni beszámolók szerint Jereván belvárosa megbénult, az utcákat megszállt tüntetők körbevettek több középületet, és megbénították a főbb utak forgalmát. A reptérre sem lehet kijutni, többen kiszálltak autóikból is gyalog indultak a légikikötő felé.  

A rendőrség ugyan felszólította a fővárosba, valamint a jereváni repülőtérre vezető utakat blokkoló tüntetőket a visszavonulásra, ám az ellenzékiek kitartanak. Közben a tiltakozás a többi örményországi városra is átterjedt, s a demonstrálók Pasinjan kinevezését követelik.

Az örmény törvények szerint, ha a következő, május 8-ai parlamenti ülésen sem sikerült miniszterelnököt választani, akkor előrehozott választást kell kiírni. Ezzel az ország pontosan ugyanoda jutna, ahova Pasinjan akart, hiszen ő is közölte, ha beiktatják, első intézkedése az lesz, hogy olyan törvényreformokat hajtson végre, amelyek lehetővé teszik a valóban demokratikus előrehozott megméretés megszervezését.

Az ellenzék által korruptnak és vezetésre alkalmatlannak tartott Köztársaság Párt az elemzők szerint viszont a jelenlegi választási szabályok szerint sem nyerné meg a választást, így valószínűleg személyes okok húzódnak a mögött, hogy a honatyák a biztosnak tűnő vereség ellenére sem voltak hajlandóak megszavazni Pasinjan kinevezését.

Nikol Pasinján örmény ellenzéki vezető támogatói élőlánccal zárnak el egy utat a fővárosban, Jerevánban tartott tüntetésükön 2018. május 2-án
MTI / EPA / Zurab Kurcikidze

A válság elhúzódása tovább rontja a súlyos gazdasági válsággal és az ebből fakadó tömeges elvándorlással küszködő ország stabilitását, ami azért lehet veszélyes, mert a szomszédban igencsak aktívan figyel az örmény megszállás alatt lévő Karabahot visszafoglalni akaró Azerbajdzsán.

Nem tudni, mit tesz a két örményországi támaszpontot is fenntartó Oroszország, amely egyértelműen a Moszkva-pártiként számon tartott Köztársaság Pártot támogatja a válságban, és azt szeretné, ha ebből a tömörülésből kerülne ki az új kormányfő. Szargszjan volt az, akinek elnöksége idején Örményország az EU-hoz való további közeledés helyett inkább Oroszországot választotta, s az ország belépett a Moszkva-vezette Eurázsiai Gazdasági Unióba. Moszkva szerepét növeli, hogy Örményország Moszkva segítsége nélkül képtelen lenne megvédeni Karabahot: Oroszország fegyvereket ad el Örményországnak – igaz Azerbajdzsánnak is – s a támaszpontok jelenléte komoly elrettentő erőt jelent az azeriek számára.   

A helyzetet ráadásul tovább bonyolítja, hogy Örményországban nem egyszer már tört ki véres, politikai indíttatású erőszak. 1999 őszén például az akkori miniszterelnököt és több kormánytagot, valamint parlamenti képviselőt lőttek agyon olyan merénylők, akik állítólag azt akarták megakadályozni, hogy Baku és Jereván békét kössön Karabah ügyében.

Örmény fiatalok és katonák táncolnak egy ellenzéki tüntetésen a fővárosban, Jerevánban 2018. május 2-án
MTI / EPA / Zurab Kurcikidze

Bár az ítéletet meghozó bírák szerint a merénylők magányos elkövetők voltak, Örményországban a mai napig tartják magukat azok az összeesküvés elméletek, amelyek szerint a 2008-2018 között államfőként tevékenykedő – a merénylet idején nemzetbiztonsági miniszterként szolgáló – Szerzs Szargszjan is a megrendelők között volt. Szargszjan – mint az örményországi politikai elit jelentős része – maga is Karabahban született.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Világ

Villámforradalom és örömünnep Örményországban

Tízezrek vonultak az utcára Jerevánban és Örményország többi városában, hogy megünnepeljék a Szerzs Szarkszján miniszterelnök lemondását hozó vértelen forradalom győzelmét. A hatalmi harcot részben az döntötte el, hogy a katonák száz számra törtek ki a laktanyákból, hogy csatlakozzanak a tüntetőkhöz.