Különleges betonszerkezeteiről volt híres Riccardo Morandi olasz építész, akinek egyik legismertebb alkotása, a genovai Morandi-híd, másik nevén a Polcevera-viadukt, kedd délben szakadt le sok embert maga alá temetve.
Az 1902-ben, Rómában született mérnök pályafutása elején Calabria földrengéssújtotta körzeteiben épített megerősített betonépítményeket, majd a fővárosba visszatérve 1931-ben irodát nyitott, amelyben eleinte gyalogos-felüljárókat, majd utána középületeket és hidakat tervezett.
Részt vett az ismert római repülőtér, a Fiumicino tervezésében, és 1974-ben Kolumbiában is épült egy hídja Barranquilla városában.
1971-ben nyílt meg Líbiában a Vadi el Kuf híd, amely 1978-ig a világ leghosszabb függőhídja volt: a két főpillér között 281 méter távolság volt, s a szerkezetet drótkötelek tartották.
Morandi igyekezett minél kevesebb pillért alkalmazni hídjaihoz, s mivel ez drágább volt, mint a hagyományos, sűrű pilléres módszer, nem sok követője akadt. Az építész 1989-ben, 87 éves korában halt meg.
A Voks 2025 árából akár kétszáz Tisza-szavazás is kijöhetett volna, ám van olyan mutató, amiben még így is alulmarad a lehengerlő kormánypárti akció a számháborúban.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A képviselő szerint legalább 250 millió forintot érhet az ingatlan.
Kinek van igaza a Budapest és a kormány közötti pénzügyi vitában?
Egy Facebook-csoportba töltötték fel a felvételt.
Szekér Gergő szerint hazugságvizsgálóra kötötték.
