Az évszázad alkuja – így jellemzik Izrael és az arab országok esetleges történelmi kiegyezését, viszonyuk rendezését, amelyben megvalósulna a zsidó állam álma, létezésének arab elismerése. A kifejezést Abdelfattah al-Sziszi nemrég újraválasztott egyiptomi elnöknek tulajdonítják, s előszeretettel idézi az arab média is. A spekulációknak az utóbbi napokban ismét lendületet adott Mohamed herceg, szaúdi trónörökös az amerikai útján tett egyik interjújában.
A fiatal koronaherceg, a királyság napi ügyeinek irányítója nem kevesebbet mondott, mint hogy a palesztinoknak és az izraelieknek is megvan a joguk a saját földjükhöz. Persze hozzátette, hogy békemegállapodásra van szükség, de Izrael létezéshez való jogának ilyen egyértelmű és nyilvános elismerésére ritkán ragadtatja magát befolyásos arab vezető.
Mohamed herceg apja, az idős és beteges Szalmán király aztán gyorsan megerősítette, hogy Rijád továbbra is elkötelezett a palesztin ügy iránt. Hogy ez a monarchia vezetésén belüli megosztottság jele, vagy a szerepek taktikus kiosztása, bizonytalan. De több jel is arra utal, hogy mindkét ország egyre nyíltabban vállalja a közeledést. Ennek egyik legutóbbi bizonyítéka az volt, hogy Szaúd-Arábia 70 év után nemrég először engedett át a légterén Izraelbe tartó kereskedelmi gépet. Nevezetesen az Air India Újdelhiből Tel-Avivba tartó járatát, amely három órát tartózkodott a szaúdi légtérben. Rijád persze nem ismerte el hivatalosan, hogy megadta az áthaladási jogot, de könnyen lehet, hogy a lépést újabbak követik, hiszen az Izraelbe tartó, ám Szaúd-Arábiát megkerülni kénytelen gépek órákat vesztenek.
| Csak néznek, mint a moziban |
„Nem is gondoltam volna, hogy ilyen sok rajongóm van Szaúd-Arábiában. Alig várom az első utamat a királyságba, biztosan viszek a legjobb tequilámból a királyi fenségnek és családjának” – posztolta lelkesen Dwayne „The Rock” Johnson amerikai színész, miután a minap találkozott a 32 éves Mohamed szaúdi trónörökössel a Rupert Murdoch médiamogul Los Angeles-i házában tartott partin. Nyilván nem is gondolt arra, hogy a rendkívül konzervatív muszlim monarchiában tiltott az alkohol, és annak a fogyasztását ostorcsapásokkal büntetik. De már Johnson szaúdi látogatása is újdonság lesz, nem is beszélve arról, hogy az AMC Entertainment Holdings, a legnagyobb amerikai mozilánc jövő hét szerdán megnyitja 35 év után az első mozit Szaúd-Arábiában. Ez annak a kulturális és gazdasági reformnak a része, amellyel Mohamed herceg lazítana a szigorú szabályokon, és nyitottabbá tenné a királyságot. „Mohamed próféta bátorította népét a szórakozásra” – hozott magyarázatot a változásra annak a szaúdi ügynökségnek a vezetője, amelynek feladata a mozi, a zene és a sport közelebb vitele a 32 milliós szaúdi lakossághoz, amelynek közel 70 százaléka 30 éven aluli. A rijádi kormány becslése szerint az alattvalók évente 20 milliárd dollárt költenek el külföldi utazásokra, és ennek több mint a negyedét szórakozásra. Az AMC a tervek szerint öt éven belül 15 szaúdi városban 40 filmszínházat nyit (2030-ra pedig százat), a jövő héten debütáló első moziban pedig a Marvel szuperhőssorozat legújabb darabját, a Fekete Párducot játsszák. Méghozzá vegyes – azaz nőkből és férfiakból álló – közönség előtt, ami megint csak forradalmi újítás, hiszen a királyságban a két nem nyilvánosan nem keveredhet. De szeptemberben érkezik a Cirque du Soleil 150 nő és férfi artistával, 2022-re pedig elkészül egy vidámpark is. A szaúdiak a fiatal koronaherceg hétvégén zárult háromhetes amerikai útját is hüledezve nézhették. A Murdoch-vacsorán a trónörökös Michael Douglas és Morgan Freeman filmsztárokkal is beszélgetett a moziüzletről, a kaliforniai sivatagban Richard Bransonnal az űrutazásról diskurált, Seattle-ben Bill Gates Microsoft-alapítóval és Jeff Bezos Amazon-vezérrel tárgyalt. Ellátogatott a Harvardra és az MIT műszaki egyetemre, a Wall Streeten pénzemberekkel tanácskozott, sőt még Oprah Winfrey talkshow-királynővel is leült csevegni. A nyugatiasan – farmerban és zakóban – is mutatkozó Mohamed útját gondos pr-cégek szervezték, hogy kedvező benyomást keltsenek az amerikaiakban, akik nincsenek jó véleménnyel Szaúd-Arábiáról a 2001. szeptember 11-ei merénylet óta, amelynek 19 elkövetőjéből 15 szaúdi volt. |
A két ország közötti puhatolózás és titkos érintkezés nem teljesen új keletű, sajtóhírek szerint legalább az előző amerikai kormányzatig nyúlik vissza. A 2013 után egyre gyakoribb találkozók egyik helyszíne az Egyesült Arab Emírségek washingtoni nagykövetsége, a titkos megbeszélésekről már 2015-ben voltak beismerések. Aztán rá egy évre Washingtonban a szaúdi hírszerzés egykori főnöke nyilvánosan kezet rázott egy izraeli tábornokkal, Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő volt tanácsadójával. Szaúdi üzletemberek és akadémikusok a kneszet, az izraeli parlament több képviselőjével találkoztak, ami megint csak példa nélküli. Mohamed herceg tanácsadói között állítólag többen is szimpatizálnak Izraellel.
Az előző amerikai elnök, Barack Obama látványosan elvesztette érdeklődését a Közel-Kelet iránt, és Rijád szemében gyengének bizonyult Iránnal szemben. Mind a szaúdiak, mind az izraeliek történelmi hibának tartják a 2015-ben Teheránnal kötött atomalkut. Szaúd-Arábiának és Izraelnek közös érdeke az iráni hegemónia feltartóztatása, és egyikük sem örül az iráni befolyás erősödésének vagy tartós katonai berendezkedésének Szíriában.
A tavaly hivatalba lépett Donald Trump amerikai elnök pedig tálcán kínálta a lehetőséget, hiszen elődjénél jóval barátságosabban közeledett Rijádhoz és Jeruzsálemhez is, és annak is nagy a valószínűsége, hogy májusban felmondja az iráni atomalkut.
De nemcsak Irán a közös ellenség, hanem a szélsőséges iszlám, a szalafizmus is. Szaúd-Arábiának és Izraelnek éppúgy stratégiai érdeke, hogy visszaszorítsák a radikális muszlim terrort, és ebbe a táborba tartozik Egyiptom, Jordánia, valamint a Perzsa-öböl többi arab monarchiája is. Egyikük sem akar még egy arab tavaszt, amely akár megint az iszlamistákat emelhetné a hatalomba. Számukra nem előnyös, hogy az USA hátrébb lépése vákuumot hagyott a térségben, amelyet Szíriában Oroszország és Irán tölt be.
A szaúdi–izraeli közeledés azonban nem pusztán az „ellenségem ellensége a barátom” megfogalmazásból táplálkozik. Szakértők úgy vélik, legalább ilyen fontos mozgatórúgó a sivatagi királyságban végbemenő gazdasági és kulturális változás, amelynek szószólója és levezénylője Mohamed herceg. Szaúd-Arábia a létéért harcol, hiszen a gazdaság az olajra épül, az olajárak csökkenése pedig vészesen apasztja a tartalékokat. Rijádnak reformokra, beruházásokra, diverzifikálásra van szüksége, ehhez pedig stabilitás kell.
A káoszban lévő Közel-Keleten az izraeli–arab béke lehetőséget teremtene a fejlődésre, és számítások szerint az izraeli–szaúdi viszony normalizálása, a kereskedelmi kapcsolatok beindítása már rövid távon is elérheti a 45 milliárd dollárnyi volument.
A szaúdi trónörökös egy amerikai kávézóban. A nyitás hercege
AFP / Saudi Royal Palace / Bandar Al-Jaloud
Ám ahogy a szakértők, a szaúdiak sem győzik hangsúlyozni, hogy az izraeli–palesztin békemegállapodás nélkül Rijád és Jeruzsálem közeledésének vannak korlátai. Rijád már 2002-ben életre hívta a kezdeményezését, hogy teljes békét kínálnak Izraelnek, ha visszavonul az 1967-es határokig, megoldják a palesztin menekültek problémáját, és Kelet-Jeruzsálem a jövendő palesztin állam fővárosa lesz. De szaúdi források manapság már azt jelzik, hogy lehet engedményeket tenni, ha arra a palesztinok hajlandók. És mintha el is kezdődött volna a szaúdi nyomásgyakorlás a palesztinokra. Napokkal az előtt, hogy Trump bejelentette, Izrael fővárosának ismeri el Jeruzsálemet, Mohamed herceg a The New York Times amerikai napilap szerint arról próbálta meggyőzni Mahmúd Abbász palesztin elnököt, hogy fogadja el a majdani államot Kelet-Jeruzsálem nélkül.
Egyre több forrás arról számol be, hogy a javaslatok szerint a békemegállapodás érdekében a palesztinok elégedjenek meg a ciszjordániai Rámalláhhal, a Palesztin Hatóság jelenlegi székhelyével, és legyen az a majdani főváros. Sőt az amerikai lap arról is írt, hogy az egyiptomi titkosszolgálat népszerű beszélgetős tévéműsorok házigazdáit környékezte meg: teszteljék, mit szól az egyiptomi közönség ahhoz, ha a palesztinok lemondanának Kelet-Jeruzsálemről. Persze Rijád és Kairó hivatalosan cáfolja ezeket a híreket, viszont épp az egyiptomi főváros adott otthont a múlt hónapban titkos izraeli–szaúdi megbeszéléseknek.
A kiszivárogtatások célja pedig az lehet, hogy szondázzák a szaúdi és az egyiptomi közvéleményt, amelybe szinte beleégett a több évtizednyi propaganda a cionista entitásról. Állítólag a következő hetekben nyilvánosságra kerülhet Trump régóta hangoztatott közel-keleti béketerve, de Abbász egyelőre hajthatatlannak tűnik, az évszázad pofonjának nevezve azt.
