Kis János: Könnyen rajtaveszthet Orbán a választások megpuccsolásán
Kis János szerint most az a kérdés, hogy megpuccsolhatja-e a 2026-os választásokat a Fidesz vezetője.
Zimbabwe példátlan káoszba süllyed, ha elveszik a győzelmet a verhetetlen Mozgalom a Demokratikus Változásért (MDC) ellenzéki párttól – így nyilatkozott Nelson Chamisa még a múlt heti választások előtt. A párt 40 éves elnökjelöltje viccből még azt is hozzátette, hogy 18 éves húgát feleségül adja Emmerson Mnangagwa elnökhöz, ha 75 éves riválisa tiszta választáson 5 százaléknál többet szerez. Az erőszak el is szabadult Harare utcáin, miután a hivatalos bejelentés szerint az országot évtizedek óta irányító ZANU-PF megtartotta parlamenti többségét, Mnangagwa pedig 51 százalékkal megnyerte az elnökválasztást. Chamisa máris csalást kiáltott.
Az ellenzék vezére a délkeleti Masvingo városban született, két évvel Zimbabwe 1980-ban elnyert függetlensége előtt. Szülei ösztökélésére már kiskora óta a test és a szellem tökéletesítésére törekedett, egészséges életmódja azzal párosult, hogy halmozta a tanulmányait. A hararei Zimbabwei Egyetemen politológiából, nemzetközi kapcsolatokból és jogból is szerzett diplomát, nemrég pedig elvégezte a teológiát is. Ügyvédként és lelkészként dolgozik, amikor éppen nem politizál.
A kormány számára nemkívánatos politikai aktivitása miatt egy időre kizárták a középiskolából. Chamisa 21 évesen részt vett az MDC megalapításában, és a párt színeiben 25 évesen országa legfiatalabb parlamenti képviselőjévé választották. Az egyre inkább vaskézzel irányító Robert Mugabe rendszere elleni tevékenysége miatt többször is letartóztatták. A hatalom pribékjei 2007-ben a hararei reptéren a Belgiumba tartó Chamisát úgy megverték, hogy betört a koponyája, és kórházba került. Ám ez sem akadályozta meg az ambiciózus politikust abban, hogy a 2008-as választást követő káoszt feloldó koalíciós kormányban – 31 évesen a legfiatalabb miniszterként – elvállalja az információs és kommunikációs tárca vezetését.
Humorral fűszerezett szenvedélyes szónoklataival az évek során országos hírnevet szerzett magának, és egyre magasabbra jutott az MDC ranglétráján Morgan Tsvangirai pártelnök szárnyai alatt. A párton belüli bírálatok ellenére alelnök lett, és a mentorának számító Tsvangirai idén februári halála után az MDC élére választották. De a párt öregjeinek nem tetszett agilis nyomulása, házon belüli puccsal vádolták, és az MDC kettészakadt. Mégis úgy érezte, eljött az ő ideje, különösen az után, hogy tavaly a hadsereg vértelen puccsal eltávolította a veterán Mugabét, akinek helyére az elnyomó rendszer egy másik emblematikus alakja, Mnangagwa került.
Chamisa és a pártja májusban még utcahosszal vezetett a felmérések szerint, és úgy tűnt, könnyűszerrel legyőzi a nála majdnem kétszer idősebb elnököt, a múltba száműzve Mugabe elitjét. A kampány két hónapja alatt szinte egyfolytában beszélt az egymást érő gyűléseken, hol kifogástalan öltönyben jelenve meg, hol sportszerkóban, és híveinek a feleségét is bemutatta, akitől egy fia született. De hiába nagyszerű szónok, olykor szeszélyes, a nagyotmondás mestere. Ígéretei között szerepelt például, hogy a csőd szélére került országból tíz éven belül százmilliárd dolláros gazdaságot fejleszt, szupergyors vonathálózatot épít, és Zimbabwe olimpiát, futball-világbajnokságot rendez majd. Azzal is dicsekedett, hogy találkozott Donald Trump amerikai elnökkel, aki 15 milliárd dolláros forrást ígért, ha az ellenzék győz a választáson – ezt azonban Washington cáfolta.
Chamisa azt remélte, hogy rendszerváltást hajt végre, a választást a világosság és a sötétség, a boldogság és az éhség, a jövő és a múlt küzdelmeként állítva be. Úgy tűnik azonban, hogy egyelőre nem lesz elnök a hazájában, amelyet Nagy-Zimbabwénak keresztelne át, utalva a középkorban a térségben virágzó birodalomra, amelynek látványos kőfalai még mindig állnak a szülővárosa mellett.
