Peking szerint az EP a terrorizmust ösztönzi az idei Szaharov-díjjal

A kínai kormányzat így reagált arra, hogy Ilham Tohti ujgur kisebbségjogi aktivistának ítélte oda a gondolat és véleménynyilvánítás szabadságáért folytatott küzdelem elismerésére létrehozott Szaharov-díjat az Európai Parlament.

  • MTI MTI
Peking szerint az EP a terrorizmust ösztönzi az idei Szaharov-díjjal

Ilham Tohti egyetemi tanár, aki a muszlim vallású kínai ujgur kisebbség jogait kívánta előmozdítani. Aktivistaként azon igyekezett, hogy felhívja a figyelmet a Kína északnyugati részén található Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen a kisebbségben élő nemzetiségekkel szemben alkalmazott szigorú hatósági intézkedésekre. Állítólagos "lázító, felforgató tevékenysége" miatt 2014 óta életfogytig tartó börtönbüntetését tölti Kínában.

A Szaharov-díj odaítéléséről szóló bejelentésre reagálva Hua Csun-jing kínai külügyi szóvivő pénteken arról beszélt, hogy az Európai Parlament egy "elítélt bűnözőt" tüntetett ki. Hozzátette azt is, hogy a testületnek

nem kellene a terrorizmust ösztönöznie".

David Sassoli, az Európai Parlament elnöke a Twitteren csütörtökön közzétett bejegyzésében azzal indokolta Tohti díjazását, hogy a férfi "életét a Kínában élő ujgur kisebbség jogainak megerősítésének szentelte", továbbá a bebörtönzött ujgur tudós azonnali szabadon engedését követelte Pekingtől.

Az Európai Parlament, valamint több nemzetközi jogvédő szervezet szerint a kínai hatóságok az elmúlt két évben több mint 1 millió embert – zömében muszlim vallású ujgurokat és kazahokat – zártak táborokba, ahol politikai átnevelésnek vetették alá őket. Peking tagadja a vádat, és azt állítja, a területen létrehozott központok a kisebbségek szakképzését biztosították, azzal a céllal, hogy az ott lakókat életkörülményeik javításával tántorítsák el a szakadár mozgalmaktól.

Tohtit a múlt hónapban az Európa Tanács a Vaclav Havel Emberi Jogi Díjjal tüntette ki.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?