Persson a döntést azzal indokolta, hogy az eljárás alapjául szolgáló bizonyítékok megalapozottak, de majdnem egy évtizedet követően a szemtanúknak az üggyel kapcsolatos emlékei már elhalványultak. Az ügyészség azután döntött így, miután hét tanút meghallgatott az ügyben – írja a BBC.
A nyomozást egyébként egyszer már felfüggesztették, és akkor nyitották újra az aktákat, miután Julian Assange elhagyta az ecuadori nagykövetséget.
Julian Assange hét éven át élt Londonban Ecuador nagykövetségén, ahova a brit igazságszolgáltatás elől menekült, hogy ne adhassák ki Svédországnak. Assange valójában nem a svéd vádaktól tartott igazán, hanem attól, hogy kiadják az Egyesült Államoknak, ahol a szexuális visszaéléseknél sokkal súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekményekkel, a többi között titkos adatok törvénytelen megszerzésével és államtitoksértéssel vádolják.
Assange-ot azt követően vették őrizetbe a brit hatóságok április 11-én, hogy Ecuador végül megvonta tőle a menedéket, majd azért ítélték 50 hét letöltendő szabadságvesztésre, mert nem jelent meg a bíróságon. Jelenleg egy londoni börtönben tölti a büntetését.
