szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

A péntekre virradó éjjel amerikai légicsapásban elhunyt Kászim Szulejmáni nem egyszerűen egy tábornok volt, hanem Irán mitikus alakja.

Pár éve még Teherán utcáin sem igen ismerték volna fel az iráni Forradalmi Gárda elit egységének, az al-Kudsz Erőnek a parancsnokát, Kászim Szulejmáni tábornokot, a hűvös tekintetű, karizmatikus férfi azonban Irán ünnepelt hőse lett, aki síita milicistái körében hol Szíriában, hol pedig Irakban bukkan fel, akiről dokumentumfilmeket forgatnak, és akinek a fényképét tüntetéseken emelik magasba – írta a HVG hetilap a Szulejmániról készített, 2015-ben megjelent portrécikkben a tábornokról, akiről addigra házfalakat borító festmények készültek, és popdalokat írtak hozzá.

Amerikai drónok végeztek Irán egyik legbefolyásosabb vezetőjével

Meghalt Kászim Szulejmáni iráni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnoka egy bagdadi légicsapásban.

A péntekre virradóra amerikai légicsapásban, Bagdadban megölt Szulejmáni lett a közel-keleti iráni befolyás erősödésének megtestesítője, a bátor harcos, aki legyőzheti az akkor offenzívába lendült Iszlám Államot (IS).

A tábornok az amerikai külügy szerint Kúm vallási központban született, perzsa források viszont azt írják, a délkeleti Kermán tartomány egy falujában, Ráborban látta meg a napvilágot 1957-ben. Mindenesetre az utóbbi verziót erősíti, hogy az afgán határhoz közeli térség törzsi társadalma később kamatoztatható tapasztalatot nyújthatott neki.

Szegényparaszti családban nőtt fel, amely 1970-re – még a sah rendszerében – eladósodott az államnak. Az ifjú Szulejmáni a kötelező öt elemi elvégzése után, 13 évesen építkezéseken vállalt munkát, hogy segítsen apjának visszafizetnie a hitelt. Majd a helyi vízműnél helyezkedett el, és valószínű, hogy középiskolába már nem is járt. Szabadidejében súlyt emelt, és a Pahlavi-rezsim elleni prédikációkat hallgatott az egyik mecsetben, amiben ki is merült a sahot megdöntő 1979-es iszlamista forradalomban betöltött szerepe.

A néhai Ruhollah Khomeini ajatollah vezette rendszerváltás azonban olyannyira megérintette, hogy részt vett a Forradalmi Gárda Kermán tartománybeli tanácsának létrehozásában, és – mint sok fiatal társa – 45 napos katonai kiképzésen esett át – áll a HVG cikkében. Mivel más oktatásban nem részesült, valószínű, hogy őstehetsége miatt lett egyből kiképző, majd első feladata az északnyugat-iráni kurd lázadás elfojtásában való segédkezés volt. Onnan visszatérve a gárda kermáni helyőrségének parancsnokává emelték, de szinte azonnal az 1980-ban kitört Irak elleni háborúban találta magát.

Az 1988-ig tartó véres, egymillió iráni életét kioltó konfliktus minden jelentős csatájában részt vett, a kegyetlen háború vált az igazi iskolájává, és mivel szentül hitte, hogy legyőzhetik Irakot, a döntetlennel felérő tűzszünetet hátbadöfésként élte meg. A háború után Irán keleti részébe vezényelték, ahol az afgán kábítószerkartelleket kellett felszámolnia, ami olyan sikeresnek bizonyult, hogy 1998-ban vezérőrnagyként kinevezték a különleges külföldi katonai és politikai műveletekkel, hírszerzési és fegyverszállítási feladatokkal megbízott gárda elit egysége, az al-Kudsz (Jeruzsálem) Erő élére.

Szulejmáni világos célt tűzött ki maga elé: Iránnak a Közel-Kelet vezető hatalmává kell válnia, hogy soha többé ne támadhassák meg. Pragmatizmusát mutatja, hogy nemcsak a Hezbollah libanoni síita mozgalmat és az iraki síita milíciákat támogatta, de a Hamász palesztin szunnita szervezetet és Basar Asszad szír elnök világi rendszerét is. Sőt az USA-t ért 2001-es al-Káida-merénylet után az ő tanácsára Teherán hírszerzési adatokkal segítette Washington tálibok elleni afganisztáni invázióját.

Bár a Szulejmáni támogatta iraki síita egységek ölhették meg a 2003-as megszállás után az Irakban elesett amerikai katonák ötödét, és a Washington által terroristának bélyegzett tábornokot az USA szankciói sújtják, a két ellenséges ország 2007-ben is együttműködött az iraki erőszak megfékezésében. A Bagdadban folyó tárgyalásokról Szulejmánit hívták fel, ha dönteni kellett.

Kemény választ ígért Irán a tábornoka halála miatt

Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője kemény válaszlépést ígért az amerikaiaknak.

Ali Khamenei legfőbb vallási vezetőnek a feltétlen híve, aki elismerésként „élő mártírnak” nevezte őt. Alakja az utóbbi években szinte mitikussá vált, Irán természetfeletti jelképévé magasodott, aki az iszlám szunnita–síita megosztását eredményező 680-as kerbalai csata hősével, Husszein egyik főparancsnokával, Abbásszal azonosítja önmagát – írtuk 2015-ös cikkünkben. Vagyis Khamenei a modern kori Husszein, Szulejmáni az ő fősegédje, az iraki és szíriai háború pedig a síita iszlám küzdelmének a folytatása. Konzervatív iráni bloggerek a legőszintébb és a legkevésbé korrupt politikusnak tartják őt, akit szívesen láttak volna a 2017-es elnökválasztás indulójaként.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!