Folytatódtak csütörtökön a harcok a vitatott hovatartozású, többségében örmények lakta Hegyi-Karabahban. Susában rakétatalálat ért egy örmény székesegyházat, a támadásban három újságíró is megsebesült.
A Sztepanakerttől mintegy 15 kilométerre délre fekvő Susában a székesegyház jelentős károkat szenvedett, egyebek mellett nagy lyuk tátong a tetőzetén, kitörtek az üvegablakai, törmelék és por borítja a felborult padokat – jelentette az AFP francia hírügynökség tudósítója a helyszínről.
A várost, ahol sokáig a muszlim azeri és a keresztény örmény kultúra egyaránt jelen volt, gyakran nevezik Hegyi-Karabah Jeruzsálemének. Az örmények egyik nemzeti jelképének számító székesegyházat az 1990-es évek elejei első karabahi háború után építették.
Baku tagadta, hogy az azeri hadműveletek következtében rongálódott volna meg a susai székesegyház. "Az azeri hadsereg nem támad történelmi, kulturális és különösen nem egyházi épületekre" – közölte a bakui védelmi minisztérium.
A susai támadásban megsebesült három újságíró is, egyikük állapota súlyos – közölték a hegyi-karabahi hatóságok.
A súlyosan megsebesült újságíró a Szegodnya.ru orosz hírportál orosz újságírója, a másik örmény állampolgár, a harmadik pedig a nemzetközi sajtó képviselője, akinek az állampolgárságát egyelőre nem közölték.
Genfben tárgyaltak
Csütörtökön Genfben találkozott az EBESZ minszki csoportjának három társelnöke (Oroszország, Egyesült Államok és Franciaország) Ceyhun Bayramov azeri külügyminiszterrel. A következő találkozójukat Moszkvában tartják, Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter korábbi közlése szerint október 12-én.
A minszki csoport az 1990-es évek közepe óta próbál tárgyalásos megoldást találni a konfliktusra. A szakadár örmények és az azeriek között vívott első háborúnak 30 ezer halottja volt.
Az örmény külügyminisztérium szóvivője, aki Hegyi-Karabah elleni agresszióval vádolta meg Azerbajdzsánt, korábban kizárta a részvételt a genfi tárgyalásokon, mondván, hogy
nem lehet az egyik kézzel tárgyalni, a másikkal meg hadműveletet végrehajtani.
Az örmény külügyminiszter a tervek szerint hétfőn külön tárgyal Moszkvában orosz kollégájával, Szergej Lavrovval, illetve amerikai, francia és orosz illetékesekkel.
Örményországban közben minden indoklás nélkül leváltották a nemzetbiztonsági hivatal vezetőjét.
Négyszáz halott
A hegyi-karabahi hatóságok szerint mintegy 140 ezer hegyi-karabahi hagyta el otthonát a tizenkét napja tartó harcok miatt. A szeptember 27-én kiújult harcokban legalább négyszázan haltak meg.
A kiújult harcok aggodalmat váltottak ki, tekintettel arra, hogy Törökország, Baku közeli szövetségese és Oroszország, amelynek szövetségi szerződése van Örményországgal, szintén belekeveredhetnek a konfliktusba.
Az összecsapások miatt megnőtt az aggodalom az azeri területen át Európába kőolajat és földgázt szállító vezetéket biztonsága miatt is. Moszkva attól tart, hogy török közreműködéssel iszlamista terroristák érkezhettek Hegyi-Karabahba, amelyet támaszpontként használhatnának az Oroszországba való behatoláshoz.
Ilham Aliyev azeri elnök a Hegyi-Karabahból és a környező területekről való örmény kivonuláshoz kötötte a fegyverszünetet. Örményország kizártnak nevezi, hogy kivonuljon a magának követelt területről, és azzal vádolja Törökországot, hogy katonailag beavatkozik a konfliktusokba és zsoldosokat küld a harcokban, amit Ankara elutasít.