Hegyi-Karabah: súlyosan megsérült a susai székesegyház a harcokban

Folytatódtak csütörtökön a harcok a vitatott hovatartozású, többségében örmények lakta Hegyi-Karabahban. Susában rakétatalálat ért egy örmény székesegyházat, a támadásban három újságíró is megsebesült.

A Sztepanakerttől mintegy 15 kilométerre délre fekvő Susában a székesegyház jelentős károkat szenvedett, egyebek mellett nagy lyuk tátong a tetőzetén, kitörtek az üvegablakai, törmelék és por borítja a felborult padokat – jelentette az AFP francia hírügynökség tudósítója a helyszínről.

A várost, ahol sokáig a muszlim azeri és a keresztény örmény kultúra egyaránt jelen volt, gyakran nevezik Hegyi-Karabah Jeruzsálemének. Az örmények egyik nemzeti jelképének számító székesegyházat az 1990-es évek elejei első karabahi háború után építették.

Baku tagadta, hogy az azeri hadműveletek következtében rongálódott volna meg a susai székesegyház. "Az azeri hadsereg nem támad történelmi, kulturális és különösen nem egyházi épületekre" – közölte a bakui védelmi minisztérium.

. #Turkey- & #jihadist-backed #Azerbaijan deliberately targeted & shelled Ghazanchetsots Cathedral, the symbol of #Shoushi , #Artsakh #Karabakh. Acts of intentional destruction of cultural & religious heritage is an attack on people & their fundamental rights. pic.twitter.com/U73LwFuCDw

— Arayik Harutyunyan | Artsakh President (@Pres_Artsakh) October 8, 2020

A susai támadásban megsebesült három újságíró is, egyikük állapota súlyos – közölték a hegyi-karabahi hatóságok.

A súlyosan megsebesült újságíró a Szegodnya.ru orosz hírportál orosz újságírója, a másik örmény állampolgár, a harmadik pedig a nemzetközi sajtó képviselője, akinek az állampolgárságát egyelőre nem közölték.

Genfben tárgyaltak

Csütörtökön Genfben találkozott az EBESZ minszki csoportjának három társelnöke (Oroszország, Egyesült Államok és Franciaország) Ceyhun Bayramov azeri külügyminiszterrel. A következő találkozójukat Moszkvában tartják, Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter korábbi közlése szerint október 12-én.

A minszki csoport az 1990-es évek közepe óta próbál tárgyalásos megoldást találni a konfliktusra. A szakadár örmények és az azeriek között vívott első háborúnak 30 ezer halottja volt.

. #Turkey- & #jihadist-backed #Azerbaijan deliberately targeted & shelled Ghazanchetsots Cathedral, the symbol of #Shoushi , #Artsakh #Karabakh. Acts of intentional destruction of cultural & religious heritage is an attack on people & their fundamental rights. pic.twitter.com/U73LwFuCDw

— Arayik Harutyunyan | Artsakh President (@Pres_Artsakh) October 8, 2020

Az örmény külügyminisztérium szóvivője, aki Hegyi-Karabah elleni agresszióval vádolta meg Azerbajdzsánt, korábban kizárta a részvételt a genfi tárgyalásokon, mondván, hogy

nem lehet az egyik kézzel tárgyalni, a másikkal meg hadműveletet végrehajtani.

Az örmény külügyminiszter a tervek szerint hétfőn külön tárgyal Moszkvában orosz kollégájával, Szergej Lavrovval, illetve amerikai, francia és orosz illetékesekkel.

Örményországban közben minden indoklás nélkül leváltották a nemzetbiztonsági hivatal vezetőjét.

Négyszáz halott

A hegyi-karabahi hatóságok szerint mintegy 140 ezer hegyi-karabahi hagyta el otthonát a tizenkét napja tartó harcok miatt. A szeptember 27-én kiújult harcokban legalább négyszázan haltak meg.

A kiújult harcok aggodalmat váltottak ki, tekintettel arra, hogy Törökország, Baku közeli szövetségese és Oroszország, amelynek szövetségi szerződése van Örményországgal, szintén belekeveredhetnek a konfliktusba.

. #Turkey- & #jihadist-backed #Azerbaijan deliberately targeted & shelled Ghazanchetsots Cathedral, the symbol of #Shoushi , #Artsakh #Karabakh. Acts of intentional destruction of cultural & religious heritage is an attack on people & their fundamental rights. pic.twitter.com/U73LwFuCDw

— Arayik Harutyunyan | Artsakh President (@Pres_Artsakh) October 8, 2020

Az összecsapások miatt megnőtt az aggodalom az azeri területen át Európába kőolajat és földgázt szállító vezetéket biztonsága miatt is. Moszkva attól tart, hogy török közreműködéssel iszlamista terroristák érkezhettek Hegyi-Karabahba, amelyet támaszpontként használhatnának az Oroszországba való behatoláshoz.

Ilham Aliyev azeri elnök a Hegyi-Karabahból és a környező területekről való örmény kivonuláshoz kötötte a fegyverszünetet. Örményország kizártnak nevezi, hogy kivonuljon a magának követelt területről, és azzal vádolja Törökországot, hogy katonailag beavatkozik a konfliktusokba és zsoldosokat küld a harcokban, amit Ankara elutasít.