Bageri szerint az iszlám köztársaság "rakéták százaival rendelkezik, s ezek meg tudnának semmisíteni egy olyan országot, amely meg merné támadni". Hozzátette, hogy tizenhat, különböző típusú ballisztikus rakétát indítottak előre kijelölt célpontok ellen a hadgyakorlaton. Hoszein Szalami, az iráni Forradalmi Gárda főparancsnoka szintén fenyegetést intézett Izraelhez. A manőver - úgy fogalmazott - "komoly figyelmeztetés a cionista rezsim képviselői számára". "Amennyiben a legkisebb hibát is elkövetik, levágjuk a kezüket" - hangoztatta Szalami.

Az állami televízióban megjelent felvételeken rakétákat lehetett látni, amint megsemmisítettek egy célpontot, amely az izraeli Dimona nukleáris létesítményre hasonlított. "A Dimona nukleáris létesítmény másával a Forradalmi Gárda sikeresen gyakorolhatta rakétákkal végrehajtott hadgyakorlata során a cionista rezsim egyik kritikus központja elleni támadást" - közölte a Tasznim félhivatalos hírügynökség. A Nagy próféta fedőnevű hadgyakorlat hétfőn indult a Perzsa-öböl menti Busehr, Huzesztán és Hormozgán tartományokban.

A brit kormány élesen bírálta pénteken, hogy a manőver során ballisztikus rakétákat is bevetettek, amit a regionális és nemzetközi biztonság fenyegetéseként értékelt. Állásfoglalásában a londoni külügyminisztérium leszögezte, hogy a ballisztikus rakéták bevetése az ENSZ 2231-es számú határozatának súlyos megsértését jelenti, amely tilt bármiféle cselekményt nukleáris robbanófejek hordozására képes eszközökkel. A hadgyakorlatot a 2015-ös iráni nukleáris megállapodás felélesztését célzó, Bécsben zajló tárgyalások hátterében tartották. Az egyeztetések legutóbb elakadtak, de hétfőn vélhetően ismét összeülnek a felek. Az amerikai kormány közölte: felkészül a megbeszélések kudarcára.
    Irán 2015-ben egyezett meg - uniós közvetítéssel - az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Kínával, Oroszországgal és Németországgal, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját, cserébe az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért. Az átfogó egyezménnyel a nemzetközi közösség azt kívánta szavatolni, hogy az iszlám köztársaság atomprogramja kizárólag békés célokat szolgáljon.