A NATO továbbra sem látja jelét az orosz csapatok kivonásának az ukrán határról, vagy azt, hogy Oroszország csökkentené jelenlétét, amely a feszült helyzetben az enyhülés reményét kelthetné – jelentette ki a NATO főtitkára csütörtökön Brüsszelben.

Jens Stoltenberg a kétnapos védelmi miniszteri tanácskozást követően tartott sajtótájékoztatóján közölte: vannak arra utaló jelek, hogy Moszkva kész a diplomáciai lépések folytatására, de egyelőre nem látható jele sem a kivonulásnak, sem a feszültség csökkenésének. Noha Oroszország nemrégiben az ukrán határ közelében állomásozó csapatainak visszavonását jelentette be, növelte a csapatok számát – jelentette ki.

Felszólítjuk Oroszországot, hogy tegyen bejelentése szerint és vonja ki erőit Ukrajna határairól. Ez lenne az első fontos lépés a békés politikai megoldás irányába

– fogalmazott.

Közölte azt is: Oroszországnak mindene megvan ahhoz, hogy rövid időn belül teljes körű inváziót indítson Ukrajna ellen. Oroszország röviddel annak bejelentését követően, vagy akár anélkül is megtámadhatja Ukrajnát. „Ez az, ami miatt a helyzet igazán veszélyes” – mondta.

Emlékeztetett: a NATO javaslatokat tett Oroszországnak az euroatlanti térség biztonságának erősítésére, amelyben az átláthatóság, konfliktusmegelőző konkrét lépések, valamint a fegyverzetellenőrzés szerepelt. Ez idáig azonban nem érkezett válasz Moszkvából – jegyezte meg a NATO-főtitkár, majd közölte: a szövetségesek ennek ellenére folytatják határozott diplomáciai erőfeszítéseiket, hogy politikai megoldást találjanak az orosz katonai összevonás kiváltotta súlyos válságra Ukrajnában és környékén.

Feszültség idején a párbeszéd még fontosabb, ezért a NATO továbbra is nyitott marad a jóhiszemű együttműködésre Oroszországgal – közölte Stoltenberg, továbbá reményét fejezte ki, hogy meghívását Moszkva elfogadja, és hamarosan ismét összeülhet a NATO–Oroszország Tanács a problémák széles körének kezelésére és a közös hang megtalálására.

A főtitkár megerősítette: a szakminiszterek megegyeztek abban, hogy az orosz fenyegetés miatt, valamennyi NATO-tagország védelmének biztosítására, a NATO további szárazföldi erőket telepít a szövetség keleti, délkeleti régióiba.

Kijelentette: a NATO ajtaja nyitva marad. A NATO-tagsággal kapcsolatos bármely döntést a szövetségesek és a csatlakozni kívánó országok hozzák meg, senki másnak ebbe nincs beleszólása. Az európai és a transzatlanti biztonság szempontjából elengedhetetlen, hogy minden nemzet szabadon dönthessen saját biztonságáról – tette hozzá.

Tájékoztatása szerint a szövetségesek megerősítették határozott támogatásukat Grúzia és Ukrajna önállósága és területi egysége mellett. Ezzel kapcsolatban kijelentette: a NATO nem fogad el semmilyen mértékű visszatérést „a befolyási övezetek korába”, ahol – mint fogalmazott –

a nagyhatalmak zaklatnak, megfélemlítenek vagy diktálnak másoknak.

Ukrajna nélkül nem születhetnek döntések Ukrajnával kapcsolatban, és nincs döntés Grúziával kapcsolatban Grúzia nélkül – szögezte le Jens Stoltenberg.

Mindeközben Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök ismét kijelentette, hogy kész atomfegyvereket befogadni országa területére, ha a nyugati országok részéről fenyegetés éri.

A Minszktől délre fekvő Aszipovicsi településen lévő katonai támaszpontra látogatva, ahol a Szövetségi Eltökéltség-2022 kódnevű közös fehérorosz–orosz hadgyakorlat zajlik, Lukasenka újságírók előtt bejelentette, hogy a hadgyakorlat után az orosz lőszer egy része Fehéroroszországban maradhat, és „vagy vásárolnak, vagy ajándékba kapnak” Iszkander típusú rakétákat, de „nem csak azt”.

Lukasenka a BelTA fehérorosz állami hírügynökség jelentése szerint közölte, hogy pénteken Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyal a hadgyakorlat további szakaszairól. Azt is kijelentette, hogy nincs szükség állandó orosz támaszpontokra fehérorosz területen, mert vészhelyzet esetén az orosz hadsereg bevonul a szomszédos országba.