Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Aktiválták a NATO multinacionális műveleti erejét, az úgynevezett Reagáló Erőket az Ukrajnát ért orosz invázió miatt – írta meg a CNN. A válaszcsapatok aktiválása ugyanakkor nem jelenti azt, hogy amerikai vagy NATO-csapatok bevonulnának Ukrajnába, amely továbbra sem tagja a szövetségnek. Joe Biden amerikai elnök világossá tette, hogy az amerikai csapatok azért települnek át Kelet-Európába, hogy
a tagországok védelmében segítsenek.
A CNN szerint most először fordul elő a történelem során, hogy a Reagáló Erőket védelmi céllal vetik be.
A teljes NATO-erő 40 ezer katonából áll, de az egyelőre nem világos, hogy ebből hányat irányítanak a kelet-európai területre.
A különleges műveleti erő többek közt szárazföldi, illetve légi támogatást jelent.
Az orosz-ukrán konfliktus miatt a tagországok vezetőivel pénteken NATO-csúcsot tartottak Brüsszelben, amelyen Orbán Viktor magyar miniszterelnök is részt vett.
