Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Brüsszelben tölti a pénteket Szijjártó Péter, a külgazdasági és külügyminiszter kora délután a NATO-székházból jelentkezett be, a katonai szövetség rendkívüli külügyminiszteri értekezlete után, melyet azért hívott össze a NATO főtitkára, hogy megvitassák a tagállamokkal a háborús helyzetet.
Szijjártó a sajtótájékoztatón beszámolt a gyűlésen történtekről – beszámolója alapján lényegében az eddigi NATO-álláspontokat erősítették meg.
Magyarország számára a legfontosabb fejleményként azt emelte ki, hogy kimondták: a NATO nem résztvevő ebben a háborúban, és mindent meg kell tennie azért, hogy ne is legyen. Szintén kimondták: a NATO mint szövetség nem szállít fegyvereket ebbe a háborúba.
Szijjártó a másik legfontosabb dolognak tartotta, hogy mindenképpen csökkenteni kell az eszkaláció esélyét, ennek érdekében pedig fenn kell tartani a kommunikációs csatornákat Oroszországgal, hogy "elejét vegyük bármi félreértésnek, tragikus döntésnek".
A külügyminiszter most a gyűlésen megerősítette kollégáinak, hogy Magyarország képes megvédeni magát, és ezzel együtt a NATO délkeleti szárnyát is, és nyilvánvalóvá tette, hogy "ebből a szempontból plusz erőkre nincs szükségünk".
Szijjártó azt is megerősítette a NATO-értekezleten, hogy Magyarország se katonát, se fegyvert nem küld Ukrajnába, és halált okozó fegyvereket sem enged át a területén Ukrajna irányába, "hiába követeli ezt az ellenzék". Azért nem teszünk ilyet, mert ez biztonsági kockázatot jelentene, nekünk pedig "el kell kerülnünk, hogy belekeveredjünk vagy bárki belekeverjen minket ebbe a háborúba".
A külügyminiszter elmondása szerint a háború nem borította fel Magyarország energiaellátásának biztonságát, rendben zajlanak a kőolaj- és a földgázszállítások is. Elmondása szerint Szerbia felől egyre nő a gázvezeték kihasználtsága, napi szinten "legutóbb" 15 millió köbméter gáz érkezett az országba, Ausztria felől pedig "5 és 13 millió köbméter" körüli mennyiség jön. Az országon keresztül folyó gáztranzit is zavartalan, míg Fényeslitkénél tegnap 18 700 tonna kőolaj importja történt meg.
Szijjártó bejelentette, hogy a harmadik evakuációs csoportunk már Ungváron van. Ez egy 20 fős csoport, 16 magyar, 3 osztrák és egy francia állampolgárból áll.
A külügyminiszter ezután elmondta, hogy zajlik az ideiglenes ukrajnai magyar nagykövetség előkészítése Lvivben. A magyar–ukrán határon a helyzet "menedzselhető", kivéve a Csap–Záhony-átkelőt, ahol nagyon erős a buszforgalom. A harmadik országok polgárainak hazatérése a magyarországi repterekről zavartalan.
Az ukrajnai háborúról szóló percről percre tudósításunk ide kattintva érhető el.
