Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Szorosabbra fűzné a NATO és Oroszország közötti kapcsolatot, ha megnyeri a francia elnökválasztást – közölte Marine Le Pen szélsőjobboldali elnökjelölt szerdán egy sajtótájékoztatón a BBC szerint. Az elnökválasztás vasárnapi első fordulóján másodikként tovább jutó politikus “stratégiai közeledésről” beszélt, ha majd véget ér az ukrajnai háború.
Azt is mondta, hogy elnökként kivonná Franciaországot a NATO katonai parancsnoki struktúrájából, de továbbra is tiszteletben tartaná a NATO-szerződést, ami minden tagállam közös védelmét biztosítja külső támadás esetén.
Le Pen felvetésének részben az ad jelentőséget, hogy Oroszország ellenzi a NATO bármiféle további bővítését, pláne határai irányában, és másfél hónapja háborút folytat Ukrajna ellen, aminek korábban felmerült a NATO-tagsága, és amelynek felszereléssel és fegyverszállítmányokkal nyújt segítséget a szövetség az oroszok elleni háborúban. Emellett a politikust azzal vádolják, hogy túl közeli kapcsolatot ápol Oroszországgal. Az oroszok ukrajnai invázióját ugyan elítélte, de 2017-ben, az előző elnökválasztáskor személyes találkozóra utazott Moszkvába Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz (címlapi képünkön). Pártja kölcsönöket is kapott az oroszoktól, illetve a magyar MKB Banktól is, amelynél utóbb a Roszatom nyitott számlát.
