Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
150 katonát küld Kanada Lengyelországba, hogy segítsék az országra zúduló menekülthullám kezelését – jelentette be csütörtökön Anita Anand védelmi miniszter.
A katonák az ukrajnai menekültek közvetlen ellátásában és személyes adataik felvételében fognak segédkezni, valamint általános támogatást, lelkisegélyt és korlátozott orvosi segítséget nyújtanak majd, köszönhetően a kanadai fegyveres erők ukránul beszélő tagjainak. A kontingens emellett a humanitárius segélynyújtásban is részt vesz, valamint segít ukrán menekültek Kanadába történő áttelepítésében is.
Az ENSZ adatai szerint a háború kezdete óta több mint 4,6 millióan menekültek el Ukrajnából, ennek közel fele Lengyelország felé.
Kanada más nyugati országokhoz hasonlóan gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben és katonai, illetve humanitárius segélyt küldött Ukrajnába. Ottawa ezenkívül 1,2 milliárd kanadai dollár pénzügyi támogatást nyújtott Kijevnek, továbbá 1,6 milliárd kanadai dollár hiteltámogatást is adott.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök kormánya ideiglenes tartózkodási vízumot ígért ukrán családoknak, a hivatalos adatok szerint eddig 30 ezer ilyen kérvény érkezett.
