A britek egyoldalúan átírnák a Brexit-megállapodást, nemzetközi jogot sérthet az új északír-megoldás

Még májusban határozta el a brit kormány, hogy egyoldalúan hozzányúl a Brexit-megállapodás egyik legkényesebb témájához, az északír határprotokollhoz. Westminsterben azt sérelmezték, hogy miután nem lehetett fizikai határt húzni az unióban maradó Írország és a brit főszigettel együtt kilépő Észak-Írország között (tekintettel a nagypénteki békemegállapodásra, azaz a protestáns unionista és katolikus köztársaságpárti északírek közötti véres konfliktusokat lezáró szerződésre), a vámhatár az Ír-tengeren jelent meg, jelentősen megnehezítve az északír kereskedelmet.

Azt már akkor lehetett tudni, hogy a megállapodás felrúgása nemzetközi jogot sérthet, a Liz Truss vezette külügyminisztérium mégis továbbgörgette az ügyet. A tervezetet hétfő este ismertették, a következő lépésekre készülnek:

• „Fölösleges költségektől és bürokráciától mentes zöld folyosót” hoznának létre a Nagy-Britanniából érkező, és Észak-Írországon belül maradó áruknak, míg az EU felé tartó cikkek egy „vörös folyosón” át érkeznének.
• Lehetővé tennék, hogy brit és uniós szabványok alapján gyártott termékeket is forgalmazzanak Észak-Írországban, hogy az észak-írországi fogyasztók akkor is hozzájuthassanak brit szabványok alapján készült árukhoz, ha a brit és az uniós szabványok később eltérnének egymástól. (Észak-Írország az uniós közös piac része maradt, így jelenleg az EU-s szabályok érvényesek – a szerk.)
• Illetve szerepel a javaslatban az az igény is, hogy a kétoldalú vitás kérdéseket az Európai Unió bíróságának bevonása helyett független bírósági eljárással lehessen rendezni.

A javaslat elfogadását azonban több tényező nehezíti.

Egyfelől van egy belpolitikai akadálya: az egyoldalú lépésnek – amely Boris Johnson szerint csak „triviális változásokat jelentene” – át kell mennie a brit alsó- és felsőházon. Előbbiben pedig nem áll jól a brit miniszterelnök szénája, aki a múlt héten ugyan megtarthatta állását, de közel 150 saját képviselője sem bízik benne, ami a parlamenti szavazáson is komoly akadály lehet. Az sem apróság brit szemszögből, hogyha át is megy a javaslat, idén már aligha fog életbe lépni a bürokrácia sebessége miatt. A döntést az északír parlament többsége sem tudná támogatni, és az ír kormány is arra figyelmeztette Londont, hogy szembemegy a nemzetközi megállapodással. Ezt a kormány is belátja, viszont arra hivatkoznak, hogy „a szükség doktrínájával” élnek, lévén az eredeti megállapodás veszélybe sodorja az északír társadalmat és politikát.

Másfelől pedig ott van az EU maga. Maros Sefcovic, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős tagja hétfőn azt mondta: az Unió nem fogja újratárgyalni a Brexit-megállapodáshoz csatolt északír-jegyzőkönyvet, és fontolóra veszik az Egyesült Királyság ellen 2021 márciusában indított kötelezettség-szegési eljárás folytatását, amelyet a konstruktív együttműködés szellemében függesztett fel, hogy teret nyissanak a közös megoldások keresésének. Sefcovic belengette új kötelezettség-szegési eljárások indítását is, valamint bejelentette, hogy hamarosan bemutatják az északír-protokoll rugalmas végrehajtására vonatkozó javaslatát, amely azt fogja bizonyítani, hogy léteznek megoldások az észak-írországi vállalkozások és emberek által felvetett kérdésekre.