Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Törökország feloldotta a Finnország és Svédország NATO-tagság iránti kérelmével szembeni ellenvetését, megnyitva ezzel az utat a két ország előtt a katonai szövetséghez való csatlakozáshoz A három ország kedd este Madridban, a NATO-vezetők csúcstalálkozóját megelőzően egyetértési nyilatkozatot írt alá. Oroszország ukrajnai inváziója miatt a közvélemény egész Észak-Európában a NATO felé fordult, ami arra késztette Helsinkit és Stockholmot, hogy május közepén hivatalosan is kérvényezzék a tagságukat. A török vezetés azonban az országok kurd csoportoknak nyújtott állítólagos támogatásával és a fegyverexporttal kapcsolatos aggodalmakra hivatkozva mindezidáig gátolta a folyamatot. Kedden, hetekig tartó tárgyalások után a három ország megegyezésre jutott.
Oroszország nem nyerheti meg az ukrajnai háborút, és a nyugati hatalmak addig fogják támogatni Kijevet, amíg szükséges – mondta kedden Emmanuel Macron francia elnök, egy, a háborús fáradtság jeleit érintő megbeszélésen. A G7-ek csúcstalálkozójának végén Macron egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy Moszkva célja egyértelmű, Ukrajnát megadásra kényszeríteni. „Nagyon remélem, hogy a konfliktust az év végéig le lehet zárni, mégpedig azzal a bizonyossággal, hogy Oroszország nem győzhet” – mondta a francia államfő. Macron azt is megismételte, hogy a háborús bűnöket elkövetőket felelősségre kell vonni. Hozzátette: „Addig támogatjuk Ukrajnát és folytatjuk az Oroszország elleni szankcióinkat, amíg csak szükséges”.
A világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport (G7) felszólította a jelentős élelmiszerkészletekkel rendelkező országokat és vállalatokat, hogy korlátozások és piaci torzítások nélkül segítsenek enyhíteni az élelmiszerhiányt – derült ki a G7 németországi csúcstalálkozójának keddi zárónyilatkozatából. A csoportot alkotó országok és az európai uniós központi intézmények vezetői megegyeztek arról, hogy Olaf Scholz német kancellár javaslatára még az idén létrehoznak egy úgynevezett klímaklubot. Ennek célja, hogy lehetővé tegye a klímaváltozás ellen elkötelezetten tenni akaró országok együttműködését. Megjegyezték: a klub nyitva áll bármely ország előtt, amely kész átültetni a gyakorlatba a 2015-ös párizsi klímaegyezményt.
A Krím Oroszország része, és ez mindig is így lesz. Minden kísérlet a Krím bekebelezésére az országunk elleni hadüzenet – idézte hétfőn a Reuters Dmitrij Medvegyevet, Oroszország nemzetbiztonsági tanácsának jelenlegi elnökhelyettesét, egykori orosz elnököt. Ha ezt egy NATO-tagállam teszi, az háborút jelent az egész észak-atlanti szövetséggel, egy harmadik világháborút – mondta.
Oroszország kedden felvette a szankciós listájára Joe Biden elnök feleségét és lányát, valamint más prominens személyiségeket. Az orosz külügyi tárca szerint ez a válasz a hasonló amerikai intézkedésekre.
Csődhelyzetet jelent, hogy Oroszország elmulasztotta teljesíteni egy államkötvényének hozamfizetését – jelentette ki a Moody’s hitelminősítő. Ezzel Oroszország hivatalosan is csődben lévőnek tekinthető, legalábbis az adóssága egy részére. A hitelminősítő további csődeseményekre számít, ahogy további kifizetések válnak esedékessé. Az orosz kormány szerint szó sincs csődről, az ország tud és akar fizetni, de a szankciók ebben megakadályozzák, vagyis a helyzet mesterséges.
Az Európai Unió embargót hirdetett az orosz olajra, hogy így gyengítse Putyin agresszióját Ukrajnában. India viszont növelte vásárlásait hiszen 30%-os árengedménnyel juthat orosz olajhoz. A londoni Guardian szerint így kiskapu nyílt Oroszországból Indián keresztül Európa felé.
Míg az ukránok mélyen az orosz vonalak mögött próbálnak zavart kelteni, addig az oroszok szokatlanul intenzív csapáshullámokat indítottak Ukrajna-szerte nagy hatótávolságú rakétákkal – írja a brit védelmi minisztérium a szokásos reggeli elemzésében. Ezek a fegyverek nagy valószínűséggel a szovjet kori AS-4 KITCHEN és a modernebb AS-23a KODIAK rakétákat tartalmazták, amelyeket mind a belarusz, mind az orosz légtérből lőttek ki.
Tizennyolcra nőtt a kremencsuki pláza elleni rakétatámadás áldozatainak a száma, míg 40 ember eltűnt. A bevásárlóközpontot hétfőn érte támadás. Mikola Lukas, a kremencsuki kerületi ügyészség munkatársa elmondta, kedden darukat fognak bevetni, hogy segítsenek felemelni a bevásárlóközpont beomlott tetejét. Az áldozatokról elmondta, hogy sok holttest megégett, őket DNS-vizsgálatokkal fogják tudni csak azonosítani. Szerhij Kruk, az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat vezetője arról számolt be, hogy 59-en sérültek meg, közülük 25-en kerültek kórházba.
Ami Kremencsuk városában történt, az csak újabb jele annak, hogy Oroszország nem törődik azzal, hogy mit gondol róla a civilizált világ. És nyilvánvalóan azt is, hogy nem akar a szabályok szerint játszani – mondta Alekszandr Rodnyanszkij, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója. Rodnyanszkij szerint a pláza elleni hétfői rakétatámadás kimeríti a háborús bűncselekmény fogalmát.
Szörnyűségnek nevezte oroszul írt tweetjében Emmanuel Macron francia államfő a kremencsuki pláza ellen elkövetett orosz támadást, majd együttérzéséről biztosította az áldozatok családtagjait. A poszt végére pedig beszúrta a lángoló plázáról készült videót azzal a kísérő szöveggel, hogy az orosz népnek látnia kell az igazságot.
Обстрел Россией торгового центра в Кременчуге – это полный ужас. Мы разделяем боль семей жертв. И гнев перед лицом такой подлости. Российский народ должен увидеть правду:pic.twitter.com/7drortbGSE
— Emmanuel Macron (@EmmanuelMacron) June 27, 2022
A kremencsuki hangárokra mért csapás nyugati gyártmányú fegyvereket és lőszereket ért, amelyeket a Donyec-medencében harcoló ukrán csapatoknak szándékoztak továbbszállítani. „A nyugati fegyverekhez raktározott lőszerek felrobbanása tüzet okozott a gyárépület mellett található, nem működő bevásárlóközpontban” – mondta Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Konasenkov álláspontját osztotta a kedden türkmenisztánba látogatott Szergej Lavrov is, aki szerint Oroszország nem vett célba tegnap egy bevásárlóközpontot az ukrajnai Kremencsuk városában. Azt állította, hogy a bevásárlóközpont üres volt, amikor tűz ütött ki benne és az annak volt a következménye, hogy Oroszország egy nyugati fegyvereket tároló fegyverraktárra csapott le, amely a bevásárlóközpont mellett volt.
Egy hatéves kislány meghalt, egy három hónapos csecsemő pedig kómába esett a dél-ukrajnai, tengerparti Ocsakiv városában történt tüzérségi támadást követően – közölte egy ukrán tisztviselő. Vitalij Kim, a mikolajivi területi katonai közigazgatás vezetője elmondta, hogy a támadásban három ember meghalt, hat pedig megsebesült. A bombázás következtében egyes területeken „nincs víz, gáz, áram és internet” – magyarázta.
Svájc hatóságainak is mindent el kell követniük annak érdekében, hogy az ukrajnai hadművelet nyomán nyugati országból kiutasított orosz kémek ne tudjanak beszivárogni – közölte az alpesi ország hírszerzése, amely hétfőn tette közzé szokásos éves jelentését. A svájci szövetségi hírszerzési szolgálat jelentésének megállapításai szerint a nyugati országok tartósan gyengíteni tudnák az orosz kémtevékenységet, ha elejét vennék annak, hogy újakkal cseréljék le a diplomácia álcája alatt tevékenykedő orosz kémeket. Mindez a svájci hírszerzők szerint arra ösztönözné a moszkvai vezetést, hogy más országokba helyezze át ügynökeit. A hírszerzés hangsúlyozta, hogy akár Svájcba is áthelyezhetik a más országokból kiutasított kémeket, így ennek megakadályozására „teljes mértékben be kell vetni minden rendelkezésre álló eszközt”. Ezzel összefüggésben különösen a kémtevékenység gócpontjának nevezett Genfet említették, ahol számos nemzetközi szervezet, köztük az ENSZ egyes szerveinek székhelye is található.
Legkésőbb télig véget kell vetni Oroszország Ukrajna elleni háborújának, a legerősebb iparú demokráciákat összefogó G7 csoportnak pedig minden lehetséges segítséget meg kell adnia ehhez az orosz agresszió ellen védekező országnak – mondta Volodomir Zelenszkij ukrán államfő hétfőn a G7 csoport németországi csúcstalálkozóján diplomáciai források szerint. A megbeszélésebe videón bekapcsolódó ukrán elnök azt mondta, hogy a tél beálltával a front is „befagyna”, vagyis még inkább elhúzódna a háború, amit feltétlenül meg kell előzni. Mindent meg kell tenni, hogy a még a tél előtt befejeződjenek a harcok – mondta Zelenszkij a Süddeutsche Zeitung című német lap európai diplomatákra hivatkozó beszámolója szerint.
Az orosz-ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:
Macron oroszul ítélte el a kremencsuki támadást, Medvegyev harmadik világháborúval fenyegetőzik – a háború keddi fejleményei
Szörnyűségnek nevezte oroszul írt tweetjében Emmanuel Macron francia államfő a kremencsuki pláza ellen elkövetett orosz támadást, majd együttérzéséről biztosította az áldozatok családtagjait. Ha egy NATO-tagállam betenné a lábát a Krímre az háborút jelentene az egész észak-atlanti szövetséggel – mondta a volt orosz államfő.
