szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?

Hírszerzők szerint a moszkvai vezetés más országokba helyezheti át ügynökeit.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Svájc hatóságainak is mindent el kell követniük annak érdekében, hogy az ukrajnai hadművelet nyomán nyugati országból kiutasított orosz kémek ne tudjanak beszivárogni – közölte az alpesi ország hírszerzése, amely hétfőn tette közzé szokásos éves jelentését.

A svájci szövetségi hírszerzési szolgálat jelentésének megállapításai szerint a nyugati országok tartósan gyengíteni tudnák az orosz kémtevékenységet, ha elejét vennék annak, hogy újakkal cseréljék le a diplomácia álcája alatt tevékenykedő orosz kémeket. Mindez a svájci hírszerzők szerint arra ösztönözné a moszkvai vezetést, hogy más országokba helyezze át ügynökeit.

A hírszerzés hangsúlyozta, hogy akár Svájcba is áthelyezhetik a más országokból kiutasított kémeket, így ennek megakadályozására „teljes mértékben be kell vetni minden rendelkezésre álló eszközt”. Ezzel összefüggésben különösen a kémtevékenység gócpontjának nevezett Genfet említették, ahol számos nemzetközi szervezet, köztük az ENSZ egyes szerveinek székhelye is található.

A dokumentum a nemzetközi jog súlyos megsértésének nevezte Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját, amely – svájci álláspont szerint – lényegében darabokra zúzta az évtizedek óta létező európai biztonsági rendszert. A svájci hírszerzők úgy vélik, hogy a háború menete „cseppet sem biztató” Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, és nem utolsósorban azért, mert szerintük ukránok nemzedékeiben rögzítette azt a gondolatot, hogy Oroszország az ellenségük.

A hírszerzést felügyelő Viola Amherd svájci védelmi miniszter a jelentéshez fűzött előszavában kiemelte, hogy a hagyományosan semleges Svájc válaszul a háborúra „világosan elkötelezte magát a nyugati értékközösség mellett”. „Olyan fordulópont tanúi vagyunk, amely alapjaiban megrengette az európai biztonsági keretrendszert, mindörökre megváltoztatva azt” – fűzte hozzá.

A jelentés egyebek között az erőszakos iszlám szélsőségek, kibertámadások, valamint a demokráciák és autokrata rendszerek között egyre megosztottabbá váló világ veszélyeire is figyelmeztet, utóbbira az Egyesült Államok és Kína szembenállását hozva fel példának. A svájci hírszerzés mindemellett felhívta a figyelmet a hagyományos háború és a migráció kockázataira is.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!