szerző:
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Csődhelyzetet jelent, hogy Oroszország elmulasztotta teljesíteni egy államkötvényének hozamfizetését – jelentette ki a Moody’s hitelminősítő. Ezzel Oroszország hivatalosan is csődben lévőnek tekinthető, legalábbis az adóssága egy részére. A hitelminősítő további csődeseményekre számít, ahogy további kifizetések válnak esedékessé. Az orosz kormány szerint szó sincs csődről, az ország tud és akar fizetni, de a szankciók ebben megakadályozzák, vagyis a helyzet mesterséges.

A Moody’s hitelminősítő megerősítette, hogy Oroszország egy évszázad után először csődbe került külföldi adósságra, miután kötvényesek nem jutottak hozzá 100 millió dollárnyi hozamkifizetéshez – írja a Moscow Times. „A kifizetés elmulasztása csődhelyzetet valósít meg” – írja közleményében a hitelminősítő.

A Moody’s arra számít, hogy Oroszország a jövőben további kifizetésekre fog csődbe kerülni.

Először a Bloomberg számolt be róla, hogy Oroszország csődhelyzetbe került, miután egy államkötvényének hozamfizetési határideje lejárt, és nem teljesítette a kifizetéseket. A csődhelyzet „hivatalos” kimondása azonban a hitelminősítő ügynökségek feladata – ez most megtörtént.

A csőd kinyilvánításának másik útja, hogy a kötvénytulajdonosok legalább 25 százaléka jelezze: nem jutott pénzéhez. Ezt követően a teljes külföldi orosz államadósság csődben lévőnek minősülne, a hitelezők pedig nemzetközi bírósághoz fordulhatnának, hogy kényszerítse ki a kifizetéseket. Erre egyelőre nem került sor.

Az orosz kormány tagadja, hogy csődhelyzet állt volna elő. Államok akkor szoktak csődbe menni, ha nem képesek, vagy nem akarják fizetni valamilyen lejáró tartozásukat. Az orosz kormány szerint ők akarnak és tudnak fizetni – ám a szankciók miatt a tranzakciók nem tudnak teljesülni. Vagyis Oroszországot külső tényezők, szankciók nemfizetésbe kényszerítik, miközben tudna és akarna fizetni, ami példátlan a történelemben.

Az orosz állítások minden bizonnyal igazak. Ugyan Ukrajna megtámadása után az orosz devizatartalék külföldön tartott részét, nagyjából felét befagyasztották, a magas nyersanyagárak mellett Oroszországnak becslések szerint napi egymilliárd dollár bevétele keletkezik az olaj- és gázexportból. Így a lejáró tartozások rendezése nem okozhatna gondot.

Az orosz deviza-államadósság nagyjából 40 milliárd dollárra rúg, körülbelül fele van külföldi kézben. Jelentős összegről van szó, ezzel együtt nem várható, hogy a kifizetések beragadása megrázná a nemzetközi állampapírpiacot. Persze akadhatnak olyan, a feltörekvő piacokra specializálódott befektetési alapok, amelyeket kellemetlenül érint a helyzet. Vlagyimir Putyin elnök már aláírta azt a rendeletet, ami lehetővé teszi, hogy Oroszország rubelben fizesse ki devizaadósságait – ám a hitelezők ezt a mechanizmust nem kötelesek elfogadni. A jövőben lejáró adósság egy része esetében azonban (a kötvények eredeti paraméterei miatt) lehetséges a rubelben való teljesítés.

Oroszország szempontjából a csődhelyzet azt jelenti, hogy Moszkva nem lesz képes külföldi forrásokat bevonni az államadósság finanszírozásába. Az a helyzet, hogy ez jelenleg egy jottányit sem számít, hiszen a szankciók miatt Moszkva már most sem képes külső forrásokat bevonni. Képes azonban belföldi adósságot kibocsátani, az orosz bankok pedig lelkiismeretes vásárlói a rubelpapíroknak. Arról sincs szó, hogy Oroszországnak devizaforrásokra lenne szüksége, az elszállt energiaárak mellett az orosz állam exportbevételei is szárnyalnak. Ez a jövőben változhat, ilyen esetben már probléma lenne, hogy Oroszország nem képes külföldi forrásokat bevonni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!