Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Egy magas rangú orosz tisztviselő szerint Ukrajnának el kell fogadnia a „területi realitásokat” ahhoz, hogy folytatni tudja a béketárgyalásokat Moszkvával.
Kijevnek egyértelmű választ kell adnia Moszkva azon javaslataira, hogy Ukrajna fogadja el az „el nem kötelezett” és „nem nukleáris” státuszt a békemegállapodás megkötéséhez – idézte Andrej Rugyenko orosz külügyminiszter-helyettest (képünkön) az Interfax hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek el kell ismernie Oroszország Krím feletti ellenőrzését és az oroszbarát önjelölt donyecki és luhanszki „népköztársaságok” státuszát is – írta az Interfax.
Az orosz–ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:
Zelenszkij szerint Oroszország kétmillió embert vitt ki erőszakkal Ukrajnából, újraindulhat a gabonexport - a háború csütörtöki hírei
Az ukrán elnök azt állította, hogy az oroszok a háború kezdete óta már 2960 rakétát lőtt ki az ukrán városokra, és hogy a katonák Európát és Ázsia más országait is célba veszik majd. Folyamatosan bővülő hírfolyamban követjük az orosz-ukrán háború fontosabb híreit.
