Az oroszok nem vonulnak el a zaporizzsjai atomerőműtől, mert szerintük veszélyes lenne

Az ENSZ-főtitkár és az ukrán elnök a terület demilitarizálására szólított fel korábban.

  • hvg.hu hvg.hu
Az oroszok nem vonulnak el a zaporizzsjai atomerőműtől, mert szerintük veszélyes lenne

Háború Ukrajnában

Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.

Oroszország elutasította azokat a felhívásokat, amelyek a zaporizzsjai atomerőmű körüli terület demilitarizálására irányultak – írta meg a BBC.

A tervről korábban António Guterres ENSZ-főtitkár és Volodomir Zelenszkij ukrán elnök beszélt csütörtöki találkozóján. Elhangzott: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az atomerőmű létesítményei, területe ne legyen „katonai műveletek tárgya”. Azért sürgették ezt, mert Moszkva a vádak szerint katonai támaszponttá alakította a létesítményt, ez pedig komoly kockázatot rejt.

Az oroszok azonban – ahogy most kiderült – nem hajlandók eleget tenni a kérésnek. Mint ugyanis Ivan Necsajev, az orosz külügyi tárca egyik munkatársa közölte,

ha így tennének, azzal sebezhetőbbé tennék az erőművet.

A BBC kitért arra, hogy az erőmű környékén már hosszabb ideje harcok dúlnak. Magát a létesítményt azonban nem most, hanem még március foglalták el az oroszok, akik azóta is ellenőrzésük alatt tartják. Az atomerőműben dolgozó ukrán munkások pedig lényegében foglyok.

Az erőmű ukrán személyzete többször is egy esetleges nukleáris katasztrófára figyelmeztetett. Az aggodalmak ellenére a helyszín azonban még mindig sokkal biztonságosabb, mint a csernobili erőmű. A reaktor egy acél-beton épületben van, amely a szakértők szerint a szélsőséges külső eseményeknek is ellenáll, legyen szó természeti, vagy ember okozta incidensről.

Az orosz–ukrán háború pénteki fejleményeit alábbi cikkünkben követhetik:

Zelenszkij: Az orosz „nukleáris zsarolás" az egyik legnagyobb kockázat - a háború pénteki hírei

Ankara vállalta, hogy részt vesz Ukrajna háború utáni újjáépítésében. Az ENSZ-főtitkár szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a zaporizzsjai atomerőmű létesítményei, területe ne legyen „katonai műveletek tárgya". „Különleges katonai műveletnek" nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A harcok február óta tartanak, az orosz erők több ezer civil életének vetettek véget.

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.