Orosz tisztviselőkkel, tanácsadókkal és más, a helyzetet jól ismerő személyekkel beszélt a Bloomberg. A hírügynökség ez alapján azt írta: a Kreml azt akarja demonstrálni, hogy igenis képes visszaszerezni a kezdeményezést, miután az elmúlt hónapokban területeket veszített. Moszkva a kijevi vezetésre és az őket támogató nyugati szövetségesekre szeretne nyomást gyakorolni, hogy egyezzenek bele egy olyan fegyverszünetbe, amelynek során orosz ellenőrzés alatt maradhatnának az eddig elfoglalt területek.

A tartós kudarcok sokakat arra késztettek a Kremlben, hogy reálisabb célokat tűzzenek ki maguk elé. Sokan felismerték, hogy már a jelenlegi frontvonal megtartása is eredmény lenne. Putyin azonban továbbra is meg van győződve arról, hogy Oroszország az eddigi kudarcok ellenére is győzni tud. A Bloomberg szerint a megújított offenzíva már februárban vagy márciusban megkezdődhet, a hírügynökségnek ezt a Kremlhez közel álló személyek mondták. A Bloomberg forrásai szerint Moszkva még azelőtt megindíthatja ezt a nagyerejű támadását, hogy Kijev megkapná az újonnan ígért amerikai és európai harckocsikat.

A Bloomberg forrásai arról is beszéltek, hogy Putyin úgy gondolja, nincs más választása, mint hogy győzedelmeskedjen az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel szemben egy általa “egzisztenciálisnak” tekintett konfliktusban. Már idén tavasszal újabb mozgósítási fordulóra kerülhet sor – mondták –, mivel a gazdaság és a társadalom egyre inkább alárendelődik a háború szükségleteinek.

Putyin mindenáron győzni akar

"Putyin csalódott a dolgok alakulása miatt, de nem áll készen arra, hogy feladja céljait" – mondta a Bloombergnek Tatjana Sztanovaja, az R.Politik politikai tanácsadó cég alapítója. "Ez csak azt jelenti, hogy az út hosszabb, véresebb és rosszabb lesz mindenki számára" – tette hozzá.

Amerikai és európai hírszerzési tisztviselők mindazonáltal megkérdőjelezik azt, hogy Oroszországnak vannak-e erőforrásai egy új nagyszabású offenzívához. Ukrajna szövetségesei ráadásul fokozzák a fegyverszállításokat, és első alkalommal készülnek páncélozott járművek és fő harckocsik szállítására, amelyek segíthetnek az ukrán csapatoknak áttörni az orosz vonalakon. (Ráadásul szó van arról, hogy F-16-os vadászgépeket is kapnak az ukránok.)

AFP / Natalia Kolesnikova

Az amerikai tisztviselők szerint azonban Oroszország bizonyos helyeken (például a keleti, stratégiai szempontból kevésbé fontos Bakmutban) kimerítették az ukrán erőket. Miután az ukrán erők nyári és őszi villámtámadásai áttörték a védelmi vonalakat, Oroszország fokozta a védelmet: árkokat, tankcsapdákat és aknákat használva próbálja lassítani az esetleges előrenyomulásokat.

A Bloomberg megjegyezte azt is, hogy a Kreml jelenleg nem tervez nagyobb mozgósítást, legalábbis hivatalosan erről nincs szó. Ugyanakkor hosszabb távon Putyin jóváhagyta a hadsereg sorainak közel 50 százalékos bővítésére vonatkozó terveket a következő néhány évben, új erőket telepítve a megszállt ukrán területekre, valamint Finnország közelében. Utóbbi azért is pikáns, mert a finnek éppen a NATO-hoz akarnak csatlakozni. Az orosz iskolák és egyetemek újraindítják a katonai kiképző tanfolyamokat, amelyek azért figyelemreméltóak, mert utoljára a szovjet időkben csináltak ilyet. Mindemellett a Bloomberg szerint még a szigorúan ellenőrzött állami médiába is be-becsúsztak olyan hangok, amelyek az orosz hadsereg reális, azaz nem éppen jó teljesítményét hangoztatták.

A Kremlt nagyon zavarja, hogy a Nyugat segíti az ukránokat

"Ez egy elhúzódó háborúvá alakult, és Oroszországnak még nincs elég embere vagy felszerelése ahhoz, hogy ezt megvívja" – mondta Szergej Markov, a Kremlhez közel álló politikai tanácsadó. A Bloombergnek kifejtette, hogy meg kell állítani az ukrán ellentámadást, és meg kell hiúsítanuk a Nyugat azon törekvését, hogy katonai előnyre szert téve legyőzze őket.

A Bloomberg emlékeztet arra, hogy az orosz erők az invázió első hetei óta nem bizonyították, hogy képesek lennének a győzelemre; az elmúlt hat hónap alatt mindössze egy kisebb várost foglaltak vissza, ami hatalmas veszteségek árán történt. Az ukrán csapatok ezzel szemben folyamatosan meglepték a szövetségeseket és a megfigyelőket a megszállók visszaszorításában elért sikereikkel.

Néhány bennfentes ugyanakkor a Bloombergnek elismerte, hogy Putyin valószínűleg félreérti, alulbecsüli a Nyugat elkötelezettségét. Az Egyesült Államok és szövetségesei folyamatosan szállítják a fegyvereket Ukrajnának.

AFP / Sergey Supinsky

Az amerikai és európai katonai tisztviselők mégis attól tartanak, hogy a konfliktus hamarosan az első világháborúhoz hasonló tüzérségi harcba torkollhat, nagyrészt stagnáló frontvonalakkal. Márpedig a Bloomberg szerint ez a forgatókönyv a nagyobb népességű és hadiiparú Oroszországnak kedvezhet.

Oroszország a nem nyugati országok körében igyekezett támogatókat szerezni a tűzszünetről szóló tárgyalásokra való felhívásokkal. Még a Kremlhez közel álló személyek is elismerik, hogy ezek a tűzszüneti tárgyalások jelenleg reménytelenek, tekintettel Ukrajna azon követelésére, hogy Oroszország bármilyen megállapodás feltételeként vonja ki csapatait.

Moszkva tűzszünettel szeretne időt nyerni, hogy rendezze a sorait

Bennfentesek szerint a Kreml minimum egy olyan ideiglenes tűzszünetet fogadna el, amely Oroszországnak meghagyná az eddig elfoglalt területeket, ugyanis csak így tudna időt nyerjen erői újjáépítésére. Bár ez nem érné el azoknak a régióknak a határait, amelyeket Putyin szeptemberben illegálisan annektált, de még így is nagy területet hagyna Oroszországnak, összekötve a háború előtt elfoglalt területeket. Emiatt erről a javaslatról Kijev és szövetségesei hallani sem akarnak.

"Hacsak nem változik valami, akkor egy olyan kimerítő háború elé nézünk, mint az első világháború, amely hosszú ideig tarthat, mert mindkét fél úgy véli, hogy az idő az ő oldalán áll" – mondta a Bloombergnek Andrej Kortunov, a Kreml által alapított Oroszország Nemzetközi Ügyek Tanácsának vezetője. "Putyin biztos benne, hogy vagy a Nyugat, vagy Ukrajna belefárad" – véli Kortunov. Ő egyébként arra is tett utalást, hogy ha Biden amerikai elnök elbukja a 2024-es választást, akkor Washington is “nagyobb rugalmasságot” mutathat majd az ukrán kérdésben. Tehát a Kremlben arra számítanak, hogy Biden esetleges bukása Moszkvának kedvez majd.

AFP / Andrew Cabalerro-Reynolds

A Bloomberg szerint miközben a szankciós nyomás újabb hulláma – különösen az orosz olajexportra kivetett árplafon – megcsapolta a Kreml bevételeit, Putyin továbbra is tudja finanszírozni a háborúját. Oroszország még mindig hozzáfér milliárdos jüantartalékokhoz, amelyeket nem érintenek a szankciók, és közgazdászok szerint akár 2-3 évig is segíthetnek áthidalni a költségvetési hiányt.

Ukrajna szövetségesei körében is egyre nagyobb a félelem, hogy a konfliktus évekig fog tartani. "Ebben az évben nagyon-nagyon nehéz lenne katonailag kiűzni az orosz erőket Ukrajna minden négyzetcentiméteréről" – mondta Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített vezérkarának elnöke január 20-án az amerikai és szövetséges védelmi miniszterek találkozója után. Milley szerint ez a háború, mint oly sok másik háború, valamilyen tárgyalóasztalnál fog véget érni.

Orbán is azt kommunikálja, hogy Putyin nem veszíthet

Figyelemreméltó, hogy Orbán Viktor is hasonlóan látja a konfliktust, mint a Bloomberg Kremlhez közeli forrásai. Orbán a Karmelita kolostorban tartott egy sajtóbeszélgetést, melyen vendégül látta a Mathias Corvinus Collegium médiakonferenciáján részt vevő újságírók 15 fős csoportját. Ezen a beszélgetésen azt jósolta, hogy a Nyugat el fogja veszteni az ukrajnai háborút, ami szerinte még sokkal rosszabbra fordul. Orbán azt mondta: látni kell, hogy Putyin nem veszíthet a konfliktusban. De szerinte nem is fog, mert jön a választás, és ott nem indulhat, ha kudarcot vall. Ugyanakkor Orbán szerint Putyin abba sem mehet bele, hogy a NATO megjelenjen Ukrajnában.

A magyar kormányfő szerint a NATO nem érti, hogy az idő a Kremlnek dolgozik, mert Oroszország hatalmas és nagy sereget képes mozgósítani. Orbán azzal érvelt, hogy Oroszország a történelem nagy csatáiban mindig rosszul kezdett, de azután kitaláltak valamit, és onnantól kezdve nem lehetett őket megállítani. És a Nyugat ezúttal már csak azért is bajban van, mert óriási az orosz hadiipar – véli a magyar kormányfő.