Késsel belépni tilos – jönnek a német fegyvermentes övezetek?
Késmentes zónákkal küzdene az erőszakos bűncselekmények ellen Nancy Faeser német belügyminiszter. A különleges övezeteket közösségi közlekedési járműveken, valamint fontos városi csomópontokon alakítaná ki. Bár hasonló szabályozásra máshol is van példa, bűnügyi szakértők kételkednek a terv sikerében. A Deutsche Welle riportja.
Megszaporodtak Németországban a brutális késeléses támadások az elmúlt hónapokban. Legutóbb márciusban késeltek halálra egy tizenkét éves kislányt az észak-rajna-vesztfáliai Freudenbergben, a két elkövető majdnem egyidős volt az áldozattal. Alig néhány héttel korábban, január végén a Schleswig-Holstein tartománybeli Brokstedtben egy 33 éves palesztin származású hontalan férfi szúrt meg két fiatalt egy helyi vonaton.
A szociáldemokrata párti szövetségi belügyminiszter, Nancy Faeser szerint ezek olyan jelzések, amelyek azonnali politikai cselekvést követelnek, például a késviselés szabályozását.
„El kellene gondolkodnunk a késhasználat betiltásán a városi közösségi közlekedésben, valamint a buszokon és a vonatokon.
Végülis a repülővel utazók sem vihetnek fel magukkal kést a járatokra” – nyilatkozta nemrég a miniszter.
A közösségi közlekedés biztonsági előírásainak szigorítása mellett Faeser szerint hatékony megoldás lehetne a “fegyvermentes” övezetek kialakítása egyes városi körzetekben is.
Néhány nappal korábban a Szövetségi Bűnügyi Hivatal (Bundeskriminalamt, BKA) elnöke, Holger Münch állt elő hasonló ötlettel. Ő a vasútállomásokon és azok környékén, valamint a városközpontokban látná szükségét a fegyvermentes övezeteknek, és a tilalom betartását is aktívan ellenőrizné. Münch adatai szerint a testi sértések 5,6, a rablások 11 százaléka során használnak a bűnelkövetők kést. A bűnügyi hivatal vezetője a fegyvertartás általános szigorításának gondolatát sem vetné el.
A Bild am Sonntag című hetilap még januárban kérte ki a vonatkozó bűnügyi adatokat: az illetékes rendőri szervek közlése szerint 2022-ben majdnem 400 ezer, vonatokon és a pályaudvarokon elkövetett bűncselekményt regisztráltak országszerte, vagyis tizenkét százalékkal többet, mint az azt megelőző évben. Ezek között 8160 késeléses támadás volt, ami 15,4 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva.
Magyar késeléstörténet Magyarországon az emberöléseket már évtizedek óta legnagyobb arányban késsel követik el (minden 3. vagy 4. emberölés áldozata késeléses bűncselekményben veszti életét). Nem kivételek a rendőrök sem: januárban egy intézkedés során késelték meg Baumann Péter főtörzsőrmestert, és az elmúlt három évben további két eset is volt, amikor rendőröket késsel sebesítettek meg. “A nemzetközi trendekhez hasonlóan Magyarországon is a legtöbb késelés háztartáson belül, illetve ismerősök, barátok, házastársak között történik. A Btk. ugyanakkor a felfegyverkezve minősítést a testi sértés esetében nem értelmezi. A bűncselekmény megtörténte az eszköztől (kés, boxer, egyéb szúró- és vágóeszköz) függetlenül kerül megállapításra – mondta a hvg.hu-nak Dr. Minkó-Miskovics Mariann ügyvéd, a téma magyarországi kutatója. Ezek az eszközök jogszabályi szempontból nem minősülnek fegyvernek Magyarországon. A 8 cm-nél nagyobb szúróhosszúságú vagy vágóélú szúró-vagy vágóeszközök viszont már közbiztonságra különösen veszélyes eszköznek számítanak, és közterületen történő birtoklásuk szabálysértési eljártást vonhat maga után. Más kérdés, hogy a bírósági gyakorlatban nem egységes, hogy miképp definálják (hogyan mérik) a 8 centimétert. Másrészt az ilyen eszközök közterületen való birtoklásának az ellenőrzése is igen bizonytalan.” |
A német rendőrségi dolgozók szakszervezetének (GdP) elnöke, Jochen Kopelke szerint a számok azt mutatják, hogy a késeléses bűncselekményekre immár országos problémaként kell tekinteni.
“Kollégáinknak sajnos hozzá kell szokniuk, hogy rendszeresen késeléses fenyegetésnek vagy támadásnak vannak kitéve” – mondta Kopelke, aki szerint a közterületeken látványosan javítani kell a rendőri jelenlétet.
A Szövetségi Bűnügyi Hivatal csak azokat az eseteket tekinti késeléses támadásnak, amelyek során ténylegesen előkerül a kés, és azzal fenyegetnek vagy támadnak meg valakit. Egyes szövetségi tartományokban azonban már azokat a bűneseteket is idesorolják, amikor az elkövetőnél kést találnak, például a kabátzsebbe rejtve.
A Bundestag belügyi bizottságának elnöke, a zöldpárti képviselő Marcel Emmerich nem igazán bízik ezeknek az adatoknak a hitelességében és kifejezetten kételkedik abban, hogy nőtt volna Németországban a szúrófegyverrel elkövetett bűncselekmények száma.
“Ennek fényében a fegyvermentes övezetek bevezetése könnyelműség volna, mert ez azt vonná maga után, hogy gyakorlatilag bárki megállítható és ok nélkül ellenőrizhető lenne az utcákon” – magyarázta Emmerich a DW-nek. “Ez az intézkedés véleményem szerint nem más, mint az alapvető jogokba való beavatkozás, és az arányossága szerintem igencsak megkérdőjelezhető.”
A wiesbadeni Kriminológiai Központ (KrimZ) munkatársa, Elena Rausch a késeléses bűncselekményeket kutatta, az eredmények alapján pedig ő is kételkedik a fegyvermentes övezetek hatékonyságában.
“Ezeknek a főként indulati cselekményeknek az elkövetői gyakran olyan személyek, akik az adott pillanatban nem képesek racionális döntéseket hozni” – mondta Rausch, aki éppen ezért úgy látja, hogy a fegyvermentes övezetek nem jelenthetnek megoldást.
Már csak azért sem, mert a legtöbb késsel elkövetett erőszakos cselekmény olyan térben, például lakásokban történik, ahol az emberek össze vannak zárva. Sokszor játszik szerepet az alkohol, a kábítószer és a felfokozott pszichés állapot – függetlenül attól, hogy otthoni környezetről vagy közterületről van szó.
Kölnben és Düsseldorfban már létezik
Fegyvermentes zónák egy ideje már több német városban is vannak. Az észak-rajna-vesztfáliai Kölnben és Düsseldorfban akár 10 ezer eurós bírsággal is sújtható, aki sokkolót, négy centiméternél nagyobb pengehosszúságú kést, könnygázt vagy paprikasprayt tart magánál. Az elmúlt tizenkét hónapban ennek köszönhetően 350 eszközt foglaltak le, köztük pillangókéseket, tőröket, rugós késeket, viperákat, paprikaspray-t és vaktöltény vagy könnygázpatron kilövésére alkalmas pisztolyokat.
Idén február eleje óta Baden-Württemberg fővárosában, Stuttgartban is léteznek fegyvertilalmi övezetek, bár csak bizonyos korlátok között. Ebben a tartományban 2021-ben mintegy 15 ezer késeléses bűncselekményt regisztráltak, vagyis – mint ahogy azt a tartományi belügyminisztérium adatai is megerősítik – minden tizedik erőszakos cselekményben szerepet játszott a fegyverként használt kés.
Németország első fegyvermentes zónáját 2018-ban vezették be Lipcsében – ennek az időszakos hatálya most fog lejárni. A Lipcsei Egyetem tanulmánya szerint a helyi fegyvertilalmi övezet összességében kevéssé hatott a bűnözés mértékére, ugyanakkor a “súlyos konfliktusok” nagyrészt elkerülték a várost. Ezzel együtt a megkérdezett lakosok többsége szívesebben vette volna, ha a kábítószer-kereskedelem és a szemetelés visszaszorítására vezetnek be intézkedést, vagy szigorúbban lépnek fel a közlekedési szabálysértésekkel szemben.
Ahogy Elena Rausch kutatásai is alátámasztják, a fegyvermentes övezetek bevezetése nem erősítette az emberek biztonságérzetét. Éppen ellenkezőleg, annak deklarálása, hogy a bűnözést efféle intézkedésekkel kénytelen megfékezni a hatalom, hozzájárulhat ahhoz, hogy többen hordanak kést maguknál önvédelmi célból. Rausch szerint sokkal hatékonyabb lenne, ha a döntéshozók nem a probléma “felszíni” kezelésében gondolkodnának, hanem strukturális változásokban. Például megpróbálnák elejét venni a kábítószerrel való visszaélésnek és más mentális egészségügyi problémáknak. “Mivel a késeléses eseteket a bűnelkövetéskor használt fegyveren kívül semmi nem köti össze egymással, ezért általános gyógyír sincs ellenük” – magyarázta Rausch.
Bonyolult szabályozás
A késbirtoklás szabályozása Németországban alapvetően a kés típusától függ. A lőfegyverekkel ellentétben nincs szükségük külön fegyverviselési engedélyre azoknak, akik valamilyen késfajtát akarnak maguknál hordani. Főszabály szerint fegyvernek minősülnek azok a tárgyak, amelyek alkalmasak arra, hogy azokkal – izomerő kifejtése mellett – ütés, szúrás, dobás vagy lökés formájában sérülést lehessen okozni. És bár az ebbe a kategóriába tartozó kések többségének birtoklása legális, nyilvános helyre magunkkal vinni ezeket mégis törvénybe ütköző.
A Németországban hatályos jogszabályok szerint a zsebkéseket és az összecsukható késeket zárt tokban kell hordani, ha kimegy velük az ember az utcára, és otthon is biztonságos helyen és módon kell tárolni őket. Más kések, például konyhakések, szőnyegkések és búvárkések a fegyvertörvény hatálya alá tartoznak, amennyiben pengéjük tizenkét centiméternél hosszabb. Ez pedig azt jelenti, hogy ezeket nem lehet nyilvános helyen magunknál tartani. Rugós bicskák, pillangókések és összecsukható kések viselése alapvetően tilos.
Az Egyesült Államok egyes városaiban már jó ideje betiltották bizonyos kések viselését – többek között a fővárosban, Washingtonban, ahol tilos rugós kést, valamint 7,62 cm-nél hosszabb pengéjű kést közterületre vinni. New Yorkban a tömegközlekedési eszközökről tiltották ki a késeket, veszélyes eszközöket és más, fegyverként használható tárgyakat. Az Egyesült Királyságban a kések vagy fegyverek nyilvános helyen való viselése alapos ok nélkül ugyancsak tilos. A brit szabályozás alól az egyetlen kivételt azok a 7,62 centiméter vagy annál kisebb összecsukható zsebkések jelentik, amelyeket a jogalkotó méreteik és egyéb tulajdonságaik miatt nem sorolt a kések kategóriájába.
Németországban emellett különbséget tesznek az úgynevezett fegyvertilalmi övezetek és az enyhébb változatnak számító veszélyzónák között. A fegyvertilalmi övezetek olyan területek, amelyeken rendeletileg általános fegyvertilalom van érvényben. Ezeken a településrészeken a rendőrség bármikor bárkit igazoltathat. A veszélyzónákban ezzel szemben csak az úgynevezett veszélyes tárgyak viselése, szállítása tilos. A gyakorlatban ez a megkülönböztetés sokszor bizonytalansághoz vezet – magyarázta Elena Rausch a DW-nek.
„Többnyire nem tisztázott, hogy a rendőrök mit tehetnek és mit nem. Például, hogy a bizonyos indokolt eseteken kívül is megállíthatnak és átkutathatnak-e az utcán embereket” - mondta.
Szerző: Helen Whittle. A fordítást Valaczkay Gabriella készítette. A cikket Bogár Zsolt szerkesztette.
További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatóak.
| A Deutsche Welle (DW) és a HVG együttműködése keretében heti rendszerességgel jelennek meg DW-s helyszíni riportok, beszámolók vagy elemzések a hvg.hu-n. A DW egy német közszolgálati hírcsatorna, amely a világ 32 nyelvén tudósít. Újságírói jelen vannak Európa és a világ minden táján. A hvg.hu minden héten a teljes tudósítói hálózat legérdekesebb cikkeiből válogat. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
