Tetszett a cikk?

Negyvenezer rendőrt küldenek ki csütörtök este az utcákra Franciaországban, ahol már harmadik napja tartanak a zavargások amiatt, hogy egy rendőr egy igazoltatási kísérlet során Párizs egyik külvárosában, Nanterre-ben agyonlőtte az algériai származású 17 éves Nahel M.-et. A feszültség annak ellenére nem enyhül, hogy a hatóságok gyilkosság vádjával vizsgálatot indítottak a vétkes és őrizetbe vett rendőr ellen.

Az utóbbi órákban nem csak rendőrőrsöket ért támadás, hanem iskolákat és városházákat is, így a zavargások résztvevői a köztársaság intézményei ellen lépnek fel. Ez teljes mértékben elfogadhatatlan – közölte Emmanuel Macron francia államfő, miután válságtanácskozásra hívta össze a kormány tagjait. A politikus az után szólalt meg újra, hogy harmadik napja tartanak a legújabb zavargások és egyebek mellett Lille-ben, Dijonban, Lyonban, Toulouse-ban, valamint több párizsi külvárosban.

A 17 éves Nahel M. meggyilkolása miatt tiltakozók középületeket támadtak meg és több tucat autót is felgyújtottak. Üzleteket is kifosztottak, Lille-ben például egy élelmiszeráruházat is leromboltak a tüntetők.  A rendőrök – akik közül mintegy 170-en sebesültek meg – már közel kétszáz embert vettek őrizetbe, és most a kilencezer helyett már negyvenezer egyenruhás lesz az utcákon, hogy elejét vegyék az újabb rendbontásnak. Macron – aki utasította a kormánytagokat, hogy mondják le esetleges tervezett útjaikat – egyébként szerdán is nyilatkozott, akkor azt mondta, megbocsáthatatlan és megmagyarázhatatlan, hogy meghalt egy tizenéves.

Semmivel sem lehet igazolni egy fiatalember halálát

– hangsúlyozta. A nyilatkozat hangneme más volt, mint politikustársai korábbi megnyilvánulásai: korábban gyakran előfordult, hogy az állam képviselői – arra gondolva, hogy a választók személyes biztonságukat tartják a legfontosabbnak – nem voltak hajlandóak bírálni a rendőrök fellépését.

Egy résztvevő egy utcatábla tetején áll a rendőrök által agyonlőtt tizenéves sofőr, Nahel emlékére szervezett megemlékezésen Párizsban, Nanterre külvárosában 2023. június 29-én. 2023. június 29-én a kora reggeli órákban erőszakos tüntetések törtek ki Franciaországban, mivel egyre nagyobb a düh egy tinédzser rendőr általi megölése miatt, a biztonsági erők 150 embert tartóztattak le a káoszban
AFP / Bertrand Guay

A hatóságok eljárást indítottak a 17 éves fiút lelövő rendőr ellen, miután kiderült, nem volt igaz, amit először állított. Azt mondta ugyanis, azért lőtt, mert a lengyel rendszámú autó vezetője – aki nem volt hajlandó megállni az igazoltatni akaró rendőrök utasítására – el akarta gázolni őt és társát. Az incidensről készült videón azonban jól látszik, hogy a rendőr akkor lőtte követlen közelről mellkason Nahel M.-et, amikor az megpróbált elhajtani mellőle. A kocsiban egyébként két utas is volt: egyiküket elfogták a rendőrök, míg a másik egyelőre bujkál.

Mouni, a rendőrök által agyonlőtt tizenéves sofőr, Nahel édesanyja egy teherautó tetején ül, miközben egy tüntető "A rendőrség gyilkol, igazságot Nahelnek" feliratú plakátot tart a fiáért tartott megemlékezésen, Párizs Nanterre külvárosában, 2023. június 29-én
AFP / Bertrand Guay

2005 réme

Helyszíni beszámolók szerint félő, hogy a negyvenezres rendőrhadsereg sem tudja megfékezni az indulatokat, és megismétlődik 2005, amikor két és fél hétig tartó „lázadás” tört ki Párizs külvárosaiban. Akkor a válságot az robbantotta ki, hogy egy Párizs környéki elektromos alállomáson két, rendőrök elől bujkáló fiatal vesztette életét. Azért sem várható a nyugalom gyors helyreállása, mert az utóbbi közel két évtizedben csak

újabb bizonyítékok támasztják alá azokat az állításokat, melyek szerint a rendőrség elfogult a nem fehér franciák rovására, és az átlagosnál jóval nagyobb arányban váltak az arabok és feketék a rendőri brutalitás áldozataivá.

Idén ez már a harmadik halálos kimenetelű igazoltatási kísérlet volt az országban. Tavaly 13 ilyen incidenst jegyeztek fel, s a Reuters által készített statisztika is azt mutatja, az áldozatok között többségben voltak a bevándorlói háttérrel rendelkező polgárok.

„Elegünk van abból, hogy így bánnak velünk. Nahelért csináljuk, de közben mi is Nahelek vagyunk” – idézte a The Guardian című brit lap azt a fiatalt, aki társával szemeteskukákat gurította már égő barikádhoz, hogy tovább szítsa a tüzet.  „Három generáció óta élünk Franciaországban, de sohasem fognak minket befogadni” – tette hozzá.

A rendőri erőszak ellen tiltakozó tömeg vonul Párizs Nanterre külvárosának Pablo Picasso negyedében
AFP / Bertrand Guay

Csütörtöki erőszak

Megszólalt a lelőtt fiatal édesanyja is, aki az élén haladt a csütörtöki nanterre-i többezres emlékmenetnek. „Tisztelettudó, rendes fiú volt” – mondta. „Elmentem dolgozni, és egy óra múlva felhívtak, hogy meghalt a fiam” – tette hozzá.  Ennek azért ellentmond az, hogy a Nahelnek már korábban is volt dolga a rendőrökkel: orgazdaság, valamint kábítószer-használat és kereskedelem miatt emeltek vádat ellene és szeptemberben állt volna bíróság elé. A mostani zavargások annyiban is hasonlítanak a 2005-ös Párizs környéki erőszakhullámhoz, hogy miközben sokan békésen tiltakoznak, a zavargásokat kisebb, jellemzően néhány tucat maszkos tünte0tő robbantja ki. Ez történt csütörtök délután Nanterre-ben is: a menet résztvevői közül többen rátámadtak a rendőrökre, akik gumilövedékekkel és könnygázgránátokkal válaszoltak.

Hét kiégett jármű látható a városi rendőrség épülete előtt a Neuilly-sur-Marne-i erőszakos cselekményeket követően 2023. június 29-én, két nappal azután, hogy egy 17 éves fiút közvetlen közelről mellkason lőttek a rendőrök Nanterre-ben
AFP / Bertrand Guay

Miközben komoly gondot okoznak a harmadik napja tartó zavargások, francia elemzők azt hangsúlyozzák, szerencsére eddig nem kapcsolódtak be a rendbontásba a szélsőbalos csoportok, amelyek korábban Macron politikája – legutóbb a nyugdíjkorhatár megemelése – miatt szerveztek erőszakba torkolló tüntetéseket. A válságnak talán csak egy nyertese van, a szélsőjobboldali Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés, amely újabb „bizonyítékot” talál arra, hogy a migránsok nem képesek integrálódni a társadalomba, ezért a bevándorlási szabályok további megszigorítására lenne szükség. A szélsőjobb politikusai Macront is támadják, azzal vádolják őt, hogy gyáva, mert szerintük elárulta az intézkedő rendőrt, és a „bűnözők” oldalára állt.

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!