szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A célpontok általában energetikai és ipari infrastrukturális létesítmények voltak.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Ukrajna idén több mint 70 dróntámadást intézett a Krím ellen, és megtámadta a dél-oroszországi Krasznodar és Rosztov régiót is – közölte Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára.

A célpontok általában energetikai és ipari infrastrukturális létesítmények, amelyek megsemmisítése vagy megrongálása a békés életet és az emberi egészséget veszélyezteti"

– mondta Patrusev a Guardian híre szerint, amely a RIA hírügynökség tudósítására hivatkozva írt a biztonsági tanács titkárának nyilatkozatáról, aki egy Krasznodarban tartott, Dél-Oroszország biztonságával foglalkozó tanácskozáson beszélt.

Oroszország 2014-ben elfoglalta és egyoldalúan annektálta Ukrajnától a Krímet, és azóta megszállva tartja a régiót. Júniusban Ukrajna rakétacsapásokat mért két kritikus fontosságú útvonalra, amelyek a Krímet összekötik az oroszok által megszállt dél-ukrajnai területekkel.

 

Suttyomban átszerkesztették a kormányzati propagandavideót, most már Ukrajna része a Krím

Ukrajna hivatalosan is tiltakozott a magyar kormány politikai hirdetése ellen, amely az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet Oroszország részeként tüntette fel.

(Nyitóképünk illusztráció)

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!