Moszkva szerint Ukrajna idén már 70 dróncsapást mért a Krímre

A célpontok általában energetikai és ipari infrastrukturális létesítmények voltak.

  • hvg.hu hvg.hu
Moszkva szerint Ukrajna idén már 70 dróncsapást mért a Krímre

Háború Ukrajnában

Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.

Ukrajna idén több mint 70 dróntámadást intézett a Krím ellen, és megtámadta a dél-oroszországi Krasznodar és Rosztov régiót is – közölte Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára.

A célpontok általában energetikai és ipari infrastrukturális létesítmények, amelyek megsemmisítése vagy megrongálása a békés életet és az emberi egészséget veszélyezteti"

– mondta Patrusev a Guardian híre szerint, amely a RIA hírügynökség tudósítására hivatkozva írt a biztonsági tanács titkárának nyilatkozatáról, aki egy Krasznodarban tartott, Dél-Oroszország biztonságával foglalkozó tanácskozáson beszélt.

Oroszország 2014-ben elfoglalta és egyoldalúan annektálta Ukrajnától a Krímet, és azóta megszállva tartja a régiót. Júniusban Ukrajna rakétacsapásokat mért két kritikus fontosságú útvonalra, amelyek a Krímet összekötik az oroszok által megszállt dél-ukrajnai területekkel.

 

Suttyomban átszerkesztették a kormányzati propagandavideót, most már Ukrajna része a Krím

Ukrajna hivatalosan is tiltakozott a magyar kormány politikai hirdetése ellen, amely az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet Oroszország részeként tüntette fel.

(Nyitóképünk illusztráció)

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?