Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Varsó bízik Ukrajna győzelmében, de az ukrán politikusok sértő kijelentései után szükség van a Kijev iránti bizalom újjáépítésére – írta Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter csütörtök este a Twitteren.
Rau szerint „rendkívül sértő” az, hogy egyes ukrán politikusok az utóbbi napokban Oroszországhoz hasonlították Lengyelországot az elmérgesedett gabonavitában.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, Lengyelország szerdán bejelentette, hogy nem szállít több fegyvert Ukrajnának, és figyelmét arra fordítja, hogy a lehető legkorszerűbb hadfelszerelésekkel lássa el saját hadseregét.
A gabonavita azt követően kezdődött, hogy Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója szinte teljesen lezárta a fő fekete-tengeri hajózási útvonalakat, és arra kényszerítette Ukrajnát, hogy alternatív szárazföldi útvonalakat keressen. Ez ahhoz vezetett, hogy nagy mennyiségű gabona áramlott be Közép-Európába, amire az Európai Unió úgy reagált, hogy ideiglenesen megtiltotta a gabona behozatalát Bulgáriába, Magyarországra, Lengyelországba, Romániába és Szlovákiába, hogy megvédje a helyi gazdákat, akik attól tartottak, hogy az ukrán gabona lenyomja a helyi árakat.
A tilalom szeptember 15-én lejárt, és az EU úgy határozott, hogy nem hosszabbítja meg azt, de Magyarország, Szlovákia és Lengyelország saját hatáskörben úgy döntött, hogy továbbra sem engedi be az ukrán gabonát az országába.
Az ukrán vezetők erre a kötelezettségek megszegésével vádolva az EU-t, keresetet nyújtottak be a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) az említett országok ellen.
A történet odáig fajult, hogy az ENSZ-ben mondott beszédében Volodimir Zelenszkij az orosz agresszorral való összejátszással vádolta meg Varsót. Az ukrán elnök azt mondta:
aggasztó azt látni, hogy néhányan hogyan játsszák el a szolidaritást az európai politikai színpadon, és csinálnak rémtörténetet a gabonaszállításokból. Úgy tűnhet, hogy a saját magukat adják, de a valóságban egy moszkvai szereplő színre lépését segítik.
Ahogy ebben a cikkünkben részletesen bemutattuk, Kijev éles bírálatai részben igazságtalanok voltak az addigi egyik legfontosabb ukrán szövetséges országgal szemben.
Így veszett össze Ukrajna és legfőbb támogatója, Lengyelország
Lengyelország bejelentette, nem szállít több fegyvert Ukrajnának, és figyelmét arra fordítja, hogy a lehető legkorszerűbb hadfelszerelésekkel lássa el saját hadseregét. Nehéz nem látni az összefüggést a lengyel bejelentés és a között, hogy Kijev az utóbbi napokban élesen és részben igazságtalanul bírálta az ukrán gabonaimportot megtagadó szomszédos országot.
A lengyel külügyminiszter csütörtöki bejegyzésében azt állította, hogy a lengyelek, akik tömegesen fogadták otthonaikba az ukrán menekülteket, értetlenül hallgatják, ahogy most az oroszokkal egy lapon emlegetik őket.
Rau azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajnához hasonlóan Lengyelország is évszázadokon keresztül volt az orosz imperializmus áldozata. „Ezért tartjuk Ukrajna jelenlegi politikáját nemcsak bántónak, hanem fájdalmasnak és mindenekelőtt sértőnek” – fogalmazott. Szerinte gigászi munkára lesz szükség ahhoz, hogy a lengyel közvélemény bizalmát visszanyerhesse az ukrán vezetés.
