A sötét lelkű hiphopmogul partijain fehér volt a kötelező viselet
Zenei mogulból elítélt bűnöző lett Sean Combs, az egykori hiphopkirály, aki zűrös ügyei ellenére magabiztosan hitte, hogy érinthetetlen.
Hivatalosan, Andrzej Duda köztársasági elnök döntése alapján egyelőre Morawiecki jelenlegi miniszterelnök próbálkozik kormányalakítással, az új szejm jövő hétfői alakuló ülésén ő fog szerepelni. Csak miután – a 460 fős képviselőházban mindössze 194 mandátummal rendelkezve – várhatóan nem tud többséget szerezni a programjához, akkor léphet elő a Donald Tusk jövendő miniszterelnök vezette jobbközép Polgári Koalíció, a Parasztpártból és a Lengyelország 2050 nevű pártból álló szintén jobbközép csoport és az Új Baloldal közös kormánya.
A pártok pénteken hangsúlyozták töretlen egyetértésüket és együttműködési szándékukat, ugyanakkor a közzétett koalíciós szerződés óvatos megfogalmazásai mutatják, hogy nem mindenben értenek egyet. Például benne van a dokumentumban, hogy „a nők joga dönteni önmagukról”, továbbá hogy „érvénytelenítik” az Alkotmánybíróság óriási felháborodást kiváltott 2020-as szigorító határozatát, de az nem derül ki, hogy erre milyen jogi lehetőséget látnak – ilyet ugyanis nehéz találni –, illetve hogy milyen lenne az új szabály.
Megerősítik Lengyelország helyzetét az Európai Unióban, és megszerzik a Helyreállítási Alap eddig zárolt 35 milliárd euróját. Visszaállítják a megrendült jogrendet, a bíróságok és az ügyészség függetlenségét, az Országos Bírósági Tanács és az Alkotmánybíróság alkotmányos működését. Béremelést ígérnek a tanároknak és a köztisztviselőknek, és megtartják azokat az eddigi vagy a saját kampányukban ígért szociális juttatásokat, amelyekről pedig sok szakértő úgy gondolja, hogy nincs rájuk pénz a költségvetésben.
Politikamentessé kívánják tenni a közmédiát, amely szerintük hazugságaival, gyűlöletkampányaival megosztotta a társadalmat. Ennek módja vitatott, az érintett TV-híradósok például két hete saját műsoraikban tiltakoznak az ellenük tervezett, szerintük a sajtószabadságot sértő lépések ellen. A szerződés szól az állam és az egyház szétválasztásáról, de például konkrétan a hitoktatás jövőjéről nem, mert ebben a baloldal és a Harmadik Út nem ért egyet.
Alkotmányos felelősségre vonással fenyegetik mindazokat, akik megsértették az alkotmányt és a törvényeket, és pártossá tették a közintézményeket. Ennek sem a módját, sem a címzettjeit nem részletezik, de a korábbi nyilatkozatokból világos, hogy a még működő kormány és a kormánypárt vezetőire gondolnak, sőt a köztársasági elnökre is. Ebből következik, hogy az új parlamenti többség és majdani ellenzéke között aligha várható normális együttműködés.
Mivel az egyik legfontosabb személyi kérdésben, a képviselőház elnöki tisztségének betöltésében nem sikerült megegyezni, kompromisszumot kötöttek: két évig Szymon Holownia, a Lengyelország 2050 elnöke lesz a házelnök, a következő két évben pedig az Új Baloldalt vezető Włodzimierz Czarzasty. Itt máris várható az első botrány: a jelenlegi kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) az eddigi házelnököt, Elzbieta Witeket javasolja a neki járó alelnöki tisztségre, az új többség képviselői azonban nem fogadják el őt. Arra hivatkoznak, hogy az elnöknő az elmúlt években folyamatosan felrúgta a törvényeket és a házszabályt pártja érdekében. Ha viszont a PiS ragaszkodik az ő személyéhez, jogosan hivatkozva arra, hogy ez a jelölés az ő pártjuk joga, és így végül éppen a legnagyobb frakcióból nem lesz alelnöke a háznak, az nem jó jel az induláskor.
