Varsóban tömegek tüntetnek Donald Tusk frissen felállt kormánya ellen

„A szabadságért, a jogállamért és a demokráciáért" demonstrálnak Varsóban, mert az októberi választáson ellenzékbe szorult Jog és Igazságosság (PiS) politikusai szerint egy diktatúra puccskísérlete zajlik, valamint alkotmánysértés, jogtiprás folyik. A tüntetésen olyasmi is elhangzott, hogy párhuzamos államot, alternatív állami szerveket kell kiépíteni. Mateusz Morawiecki volt miniszterelnök az emberi méltóságot sértő lépésekről beszélt, többen pedig kétségbe vonták Donald Tusk miniszterelnök lengyelségét, szokás szerint, bár teljesen alaptalanul németnek nevezve őt.

Ez nem lengyel kormány, idegen érdekeket szolgál – jelentette ki Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke is Tusk nagy parlamenti többséget élvező kabinetjéről, aki szerint megszüntetnék Lengyelország szuverenitását, alárendelnék a nagy uniós országok érdekeinek, az euró bevezetésével pedig elrabolnák a jegybank valutatartalékát. Ezt a kormányt „meg kell fékezni, a megfelelő pillanatban pedig a szavazócédulák segítségével leváltani, de úgy, hogy többet ne térhessen vissza”. Ezzel nyíltan arra az elképzelésre utalt, hogy a köztársasági elnök oszlassa fel az alig három hónapja működő parlamentet, ha a január végi határidőre – esetleg a PiS-t kiszolgáló Alkotmánybíróság közreműködésével – nem készül el a költségvetés. Ilyenkor az alkotmány szerint új választást lehet kiírni, bár nem kizárt, hogy ez a mostani koalíció még nagyobb győzelmét hozná.

A tüntetést már korábban meghirdették, de a hangulat különösen amiatt hevült fel, hogy miután egy 2007-re visszanyúló ügyben december végén jogerősen két évi börtönre ítélték Mariusz Kaminskit, a 2015 és 2023 november vége közti belügyminisztert és helyettesét, a rendőrség kedden letartóztatta őket. Ez a köztársasági elnök palotájában történt – bár az államfő távozása után –, ami ugyanolyan látványos demonstráció volt az új kormány részéről, mint Andrzej Duda elnök részéről azt, hogy a súlyos visszaélésekért elítélt politikusokat látványosan fogadta, és a jogerős ítéletet kétségbe vonva ártatlan politikai fogolynak nevezte. A tüntetésen mindkettőjük felesége is felszólalt.

Ugyanakkor az elnök a csütörtöki tüntetés előtt tett egy óriási engedményt: új eljárást indít, hogy megkegyelmezzen a két elítéltnek, és kéri, hogy addig helyezzék őket szabadlábra. Ettől eddig azért zárkózott el, mert szerinte a 2015-ben már megadott kegyelem érvényes, annak ellenére, hogy a jogerős ítélet előtt született. Ezt sok jogász és a Legfelső Bíróság (LB) törvénytelennek minősítette, bár az Alkotmánybíróság jóváhagyta. Ha ez az újabb kegyelmi aktus lezajlik, annak része lehet a két politikus parlamenti mandátumának megőrzése is, amelyet a jogerős elítélés után a házelnök jogértelmezése szerint elvesztettek. Igaz, erről a LB két kollégiuma ellentétes döntést hozott, de e döntések közül a 2018 után kinevezett tagokból álló bírói testületnek a mandátum megmaradására vonatkozó döntését a mostani parlamenti többség nem ismeri el, mert az az EU Bírósága szerint nem tekinthető független bíróságnak.

A tüntetés úgymond a sajtószabadság és a médiapluralizmus védelmében is indult, miközben az új kormány éppen azért próbált – bár jogilag vitatott módon – rendet teremteni, mert az elvben közszolgálati tv, rádió és hírügynökség valójában az előző kormánypárt (PiS) propagandáját folytatta, és uszított az új kormány ellen, pluralizmusnak nyoma sem volt benne. Itt új fejlemény, hogy a PiS-többségű Országos Rádió és TV Tanács nem hajlandó átutalni az előfizetési díjakat a szerinte törvénytelen új vezetőségnek, vagyis a közmédiának nem lesz pénze a működésre, és ezt az álláspontot erősíti, hogy a cégbíróság – egyelőre első fokon – megtagadta az új cégvezetők bejegyzését, mert azok kinevezése a médiatörvény megsértésével, a PiS-többségű Médiatanácsot megkerülve történt. Ha ez jogerőssé válik és a közben elrendelt felszámolás miatt kinevezett felszámolókra is kiterjed, az a Tusk-kormány súlyos veresége lesz.

(Nyitóképünkön a Jog és Igazságosság (PiS) párt támogatói tüntetnek a közmédia kormány által kezdeményezett átalakítása ellen Varsóban 2024. január 11-én. Fotó: AFP / Wojtek Radwanski)