Mariusz Kaminskit, aki 2015-től november végéig a lengyel Közigazgatási és Belügyminisztériumot, valamint a polgári titkosszolgálatokat vezette, valamint volt helyettesét, Maciej Wasikot szerdán ítélte két évi végrehajtandó börtönre a másodfokú bíróság, mert 2007-ben a Központi Korrupcióellenes Ügynökség (CBA) élén súlyosan megszegték hivatali kötelességeiket. Képviselői mandátumukat elveszítik, öt évig nem tölthetnek be köztisztséget – ha ezt az ítéletet sikerül végrehajtani. Hogy ez miért kérdés, az az ügy történetéből derül ki.

2005-ben a Jog és Igazságosság győzött a választásokon, de nem szerzett többséget, így kisebbségi kormány alakult. De ez nem jól működött, ezért Jaroslaw Kaczynski pártelnök koalícióra lépett két szélsőséges párttal. Ezek egyike volt a nagyon népszerűvé vált paraszti tiltakozó mozgalom, az Önvédelem, amelynek elnöke, a magyar gabonaszállítmányokat is kiborogató Andrzej Lepper miniszterelnök-helyettes és mezőgazdasági miniszter lett. Ám az együttműködés akadozott, Kaczynski kidobta a  kormányból Lepperéket, majd kénytelen volt visszavenni, de a kormány így is megbukott, és az előrehozott választást a Donald Tusk vezette Polgári Platform nyerte.

Ebben az időszakban kezdett Kaczynski gyanakodni, hogy Lepper korrupt, és pénzt kért egy területnek a mezőgazdasági művelés alóli kivonásáról. A CBA vezetőit megbízta, hogy az ügyet derítsék fel. Miután azonban nem találtak semmit, provokációt készítettek elő: hivatalos iratot hamisítottak, amely bizonyította volna a politikus bűncselekményét. A mostani ítélet indoklása szerint egy bűncselekmény felderítése helyett maguk követtek el bűncselekményt. Lepper egyébként a választási vereség után eltűnt a politikából, négy év múlva pedig öngyilkos lett.

A 2007 utáni új kormány eljárást indított Kaminski és Wasik ellen, és a bíróság 2015-ben, első fokon végrehajtandó börtönre ítélte őket, mert visszaéltek a hatalmukkal. Az ítéletet hozó bírót ezután az akkor hatalomra jutott PiS-kormány olyan politikai üldöztetésnek tette ki, hogy lemondott bírói tisztségéről. A szintén 2015-ben megválasztott Andrzej Duda köztársasági elnök pedig megkegyelmezett nekik, és így bekerülhettek a kormányba.

Furcsa helyzet alakult ki: a rendőrséget és a titkosszolgálatokat olyan emberek irányították, akiket ha nem is jogerősen, de bűncselekményért elítéltek. Sok jogász az államfő lépését is törvénytelennek tartotta, mert szerintük megkegyelmezni csak annak lehet, akit jogerősen elítéltek, tehát csak az eljárás legvégén. Ezt azonban néhány év múlva az addigra a PiS embereivel feltöltött Alkotmánybíróság cáfolta: határozata szerint az elnök döntése alkotmányos volt.

Csakhogy 2017-ben a Legfelső Bíróság (LB) másképp döntött: a megkegyelmezést érvénytelennek nyilvánította. Emiatt a PiS politikusai megint az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordultak, hogy döntse el az úgymond hatásköri vitát. Az Ab azonban hat évig nem döntött, és ezt az LB megelégelte. Idén nyáron utasította a másodfokú bíróságot, hogy tárgyalja meg a fellebbezéseket, és hozzon jogerős ítéletet.

Ez történt meg most. A három tagú bírói tanácsban, amelynek mindegyik tagja 2018 előtt, tehát még a kinevezésre javaslatot tevő testület politikai összetételűvé tétele előtt került tisztségébe, 2:1 arányban döntött. Az elítéltek azonban törvénytelennek tartják. és nem ismerik el az ítéletet. Ami pedig még fontosabb: Andrzej Duda köztársasági elnök hivatala megismételte, hogy a két politikus nyolc éve kegyelmet kapott, tehát most nem lehetett volna elítélni. Az államfő számára ez már személyes presztízskérdés is.

Kaminski és Wasik önként biztosan nem fog börtönbe vonulni. A képviselőház elnöke kimondhatja, hogy megszűnt a mandátumuk, és megszüntetheti a járandóságuk kifizetését, de ellenzékbe szorult párttársaik ezt bizonyára nem akarják majd eltűrni, tehát csapatostul próbálják majd bekísérni az érintetteket az ülésterembe. Botrányok sorozata várható tehát, és megjósolhatatlan, hogy mi lesz a vége a dolognak.

Kaczynskiék ülősztrájkba kezdtek a lengyel köztévében, miután az új kormány felmentette a közmédia vezetőit

Tusk kormánya a jövő évi lengyel költségvetésben egyelőre a közmédia finanszírozását sem biztosítja.