Alkotmányos válság robbant ki Lengyelországban, az elnöki palotában tartóztatták le Mariusz Kaminski volt belügyminisztert (fotónkon) és Maciej Wasik volt belügyminiszter-helyettest. Andrzej Duda köztársasági elnök felháborodott, hogy a rendőrség az ő palotájában tartóztatta le a két politikust.

A 2007-ben indult bonyolult ügy részleteit itt ismertettük: Mariusz Kaminski és Maciej Wasik 2015-ben súlyos hatalmi visszaélés miatt letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Ez az ítélet még nem volt jogerős, de az államfő rögtön megkegyelmezett az elítélteknek. Így a rendőrséget, a titkosszolgálatokat és a közigazgatást nyolc éven át két olyan ember vezette, akiket egy súlyosan elmarasztaló – nem jogerős, de senki által hatályon kívül nem helyezett – büntető ítélet terhelt, hiszen a kegyelem nem az ítélet cáfolatát vagy visszavonását jelenti, hanem csak a büntetés elengedését.

A Legfelső Bíróság (LB) annak idején úgy foglalt állást, hogy az államfő csak jogerős ítélet után adhatott volna kegyelmet, a bírósági eljárás közben nem. Az Alkotmánybíróság (Ab) ezzel ellentétesen döntött, de az LB és közte lévő ütközést nem tisztázta. Az LB ezért 2023-ban elrendelte az ügy folytatását, és az év végén megszületett a jogerős ítélet: két év letöltendő börtön. Andrzej Duda elnök tiltakozik: az ő 2015-ös kegyelmi aktusa érvényes, a bíróság törvényt sértett. Politikai fogolynak tekinti a két politikust, akiket tüntetőleg fogadott kedden. Egy bíróság azonban elrendelte elővezetésüket a börtönbe, és a letartóztatás éppen az elnöki palotában történt, bár az elnök akkor már nem tartózkodott ott. A volt kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) szerint azért bántják Kaminskiékat, mert a korrupció ellen harcoltak, míg az ellenük hozott ítéletek és a mostani kormány szerint ezt törvénysértő eszközökkel tették. „A törvény előtt mindenki egyenlő” – indokolja a mostani belügyminiszter a letartóztatást.

A szejm elnöke a jogerős ítélet után megállapította, hogy a két politikus képviselői mandátuma a törvény szerint megszűnt. Ők ezt nem ismerték el. A képviselőház szerdai ülését elhalasztották, mert attól lehetett tartani, hogy Kaminskit és Wasikot párttársaik az érvénytelenített belépőjük ellenére, a parlamenti őrséggel erőszakkal szembeszállva próbálják bejuttatni a parlamentbe. Közben az LB rendkívüli felülvizsgálati kollégiuma hatályon kívül helyezte a házelnök döntését, de ezt a kollégiumot az EU Bírósága illegitimnek nevezte – „nem tekinthető független, törvbényes bíróságnak” –, mert 2018 után kinevezett, úgynevezett újbírók vannak benne. Várható, hogy az LB másik, régi bírókból álló kollégiuma, a munkaügyi jóvá fogja hagyni a háztelnöki döntést.

Itt az ősbűn 2018-ban következett be, amióta a kétharmad részben a bírák képviselőiből álló Országos Bírósági Tanácsba (OBT) ezeket a képviselőket nem maguk a bírák választják, hanem a parlamenti többség, tehát politikusok. Ma már a tízezer lengyel bíró ötöde ilyen „újbíró”, ahogy a legitimitásukat elutasító bírálók nevezik őket, de az államfő kikéri magának, hogy kétségbe vonják az OBT ajánlására aláírt kinevezéseit. Így fordulhat elő, hogy egyes bírák nem hajlandók közös tanácsban ítélkezni olyan kollégáikkal, akiknek a kinevezését alkotmánysértőnek tartják, ezért állhat szemben az LB két kollégiuma, illetve az LB egy része és az Ab, és ezért került szembe a köztársasági elnök az új kormánnyal.

Nem ez az egyetlen konfliktus, hiszen a közszolgálati tv-nek, rádiónak és hírügynökségnek két-két vezetősége van, az egyiket a kormány által kijelölt felszámolóbiztos nevezte ki, a másikat a leváltását tudomásul nem vevő korábbi felügyelőbizottság.

A PiS politikai aknák tömegét helyezte el Donald Tusk kormányának lába alatt, de a legsúlyosabb veszély nem ez, hanem az, hogy az államfő feloszlathatja az októberben választott, a PiS-szel szembeni koalíció által uralt parlamentet.

Az alkotmány szerint ugyanis az elnök ezt megteheti, ha a költségvetést négy hónappal a benyújtása után nem kapja meg aláírásra, és ez a határidő – a magyartól eltérő lengyel időbeosztás szerint – január 29-én jár le, mert az eredetit még az előző kormány vitte a parlament elé. A büdzsé ellen vétót nem emelhet az elnök, de az Ab-hoz elküldheti, és a PiS több politikusa szerint ez a terv. Például arra hivatkoznának, hogy a szerintük törvénytelenül letartóztatott volt belügyminiszter és helyettese nem szavazhat, és ez akkor is alkotmánysértővé tenné az eljárást, ha a szavazatuknak a kormánypártok jelentős többsége miatt nincs gyakorlati jelentősége. Kérdés, hogy az egyre dühösebbnek látszó és az általa kinevezett kormánnyal szemben végképp egykori pártja, a PiS mellé álló Duda elnök rászánja-e erre magát.

És az is kérdés, hogy ez nem ütne-e vissza, vagyis az ellenzék októberi többségbe kerülését látványos örömmel fogadó több mint 11 millió választó nem juttatná-e még nagyobb többséghez a mostani kormánypártokat. Izgalmas hetek következnek Lengyelországban.