Kínzókamrák, kalasnyikovos gyerekek – latin-amerikai állapotokat idéz az európai droghelyzet

Egymásra lövöldöző kalasnyikovos gyerekek, konténerterminálokban tárolt kokain és egy hollandiai erdő mélyén megbúvó kínzókamra a jelei annak, hogy a kontinensre rekordmennyiségben áramlik be, majd távozik a kábítószer – számol be a Politico az Európai Uniós tagállamok rendvédelmi szerveinek munkáját bizonyos területeken koordináló Europol által szervezett sajtótájékoztatóról.

Az évi mintegy 30 milliárd euró értékben zajló drogmozgás példátlan erőszakhullámot szabadított el a kontinensen, a kokainbehozatal és az extasykivitel is rekordot döntött 2022-ben, míg az erőszak leginkább a kokain- és a kannabiszkereskedelem kísérőjelensége.

Alexis Goosdeel a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) igazgatója azt is elmondta a rendezvényen, hogy a kábítószerrel kapcsolatos erőszakos bűncselekmények száma a latin-amerikai állapotokhoz hasonlítható.

„Ez részévé vált az Európai Unió hétköznapi valóságának” – jelentette ki Goosdeel.

Az Europol ügyvezető igazgatója, Catherine De Boll ezt azzal erősítette meg, hogy az EU-n belül talált kínzókamrákról beszélt, ugyanis ez a gyakorlat inkább Latin-Amerikára volt jellemző.

Ugyan De Boll nem beszélt a kínzókamrák számáról, ugyanakkor eddig egyetlen ilyen eset került nyilvánosságra, még 2020-ban, amikor a rotterdami kikötő közelében fedeztek fel konténernek álcázott kínzókamrákat. Az ügyben többeket is börtönbüntetésre ítéltek.

Aggasztó továbbá a kábítószer-bizniszekben részt vevők életkora is, ugyanis a marseilles-i bandák egyre gyakrabban alkalmaznak tinédzsereket dealerekként, vagy a rendőrök közeledtekor riadót fújó őrszemekként. Az antwerpeni és a rotterdami kikötők közelében többtucatnyi tizenévest fogtak el a rendőrök, akiket azért fizettek, hogy csapolják meg a kikötőkben tárolt kokainkonténereket.

„Egész családok élnek abból a jövedelemből, amiket ezek a fiatalok keresnek a bűnbandák tagjaiként” – mondta De Bolle.

A nagy kérdés persze az, hogy mihez lehet kezdeni a helyzettel. Vannak, akik a büntető törvénykönyv szigorításával és a rendészeti költségvetés megnövelésével szállnának szembe a droghelyzettel, mások viszont a tiltás működésképtelenségét hangsúlyozva inkább legalizálnák a drogpiacot. Bár hogy ez utóbbi mennyire jó ötlet, arról az oregoniaknak vannak első kézből tapasztalataik.

Az amerikai államban ugyanis 2020-ban dekriminalizálták a droghasználatot, a fűtől a fentanilig mindent legálisan lehetett birtokolni, ami rettenetes közállapotokhoz vezetett, így három év után be is rekesztették a kísérletet, és visszatértek a tiltás és az elrettentés politikájához.

A döntéssel mindenesetre nem ártana sietni, hiszen az EMCDDA adatai szerint a fejenként elfogyasztott kokainmennyiség aránya Brüsszelben, Amszterdamban, Lisszabonban és Tarragonában világ élvonalában található.