Petr Bystron, az AfD képviselője és külügyi szóvivője a német Bundestagban, akinek a pártvezetés ultimátumot küldött, hogy csütörtökön délután két óráig írásban adjon magyarázatot az ügyben való érintettségére.
Megvan az első politikus, aki belebukhat az európai szélsőjobbot megrázó orosz propagandahálózat botrányába – derül ki a Politico cikkéből.
A portál ugyanis megszerezte azt a levelet, amelyben a német szélsőjobboldali párt, az Alternative für Deutschland (AfD) vezetése ultimátumot adott tulajdon parlamenti képviselőjének, Petr Bystronnak (képünkön), aki emellett a párt külügyi szóvivője is. Az AfD vezetői azt követelték a politikustól, hogy csütörtökön délután kettőig írásban közölje, hogy kapott-e pénzt az oroszoktól, illetve egyúttal arra is adjon magyarázatot, hogy miként keveredett bele az ügybe.
Ugyan a levélben nem neveztek meg konkrét intézkedéseket arra az esetre, ha Bystron adós maradna a válaszokkal, ahogyan arra sem, ha elismerné, hogy valóban pénzt fogadott el az oroszoktól. Azt azonban a párt egy másik parlamenti képviselője, Maximilian Krah elmondta a Welt magazinnak, hogy amíg az ügyet nem sikerül tisztázni, addig nem látják szívesen Bystront a pártrendezvényeken.
Bystron maga azt állítja, hogy nem fogadott el pénzt azért, hogy oroszpárti propagandát folytasson és azt követelte a cseh hatóságoktól, hogy szolgáljanak bizonyítékokkal ennek ellenkezőjére.
A német politikus esete az első kézzel fogható következménye annak az egész Európát átfogó orosz propagandahálózatnak, amit még a cseh külügyminisztérium hozott nyilvánosságra. Az ország hírszerzői ugyanis több olyan európai politikusról szereztek tudomást, akik pénzt fogadtak el egy oroszpárti médiavállalkozástól annak érdekében, hogy a Kreml narratíváját képviseljék. A politikusok neveit ugyanakkor a cseh hírszerzés egyelőre nem hozta nyilvánosságra.
A Bystronnak írt levél az első jele annak, hogy a botránynak komoly politikai következményei is lehetnek, mivel ő azon kevés politikusok egyike, akit megneveztek, mint az ügy érintettjét. Ez is azért történhetett meg, mert a cseh hatóságok állítólag rendelkeznek egy olyan hangfelvétellel, ami bizonyítja, hogy Bystron tényleg pénzt fogadott el azért, hogy a hálózat orosz állami támogatásból működő szócsövének, a Voice of Europe-nak a rendelkezésére bocsássa magát.
Bystron nem reagált a Politico megkeresésére, a közösségi médiaoldalán azonban igyekezett annyival elintézni a vádakat, hogy kampány van.
Korábban a hvg360 tárta fel, hogy az ügy magyarországi vonatkozását két itt élő francia állampolgár, a szélsőjobboldali körökben jól ismert Nicolas de Lamberterie és Almássy Ferenc adják, akik közül az utóbbi egy a Mi Hazánkhoz húzó egyszemélyes híroldalt is üzemeltet Visegrád Post néven. Arról egyelőre nincs tudomásunk, hogy magyar politikus kapott volna bármilyen címen is pénzt az oroszoktól. Eleve az akció lényege nem is a politikusoknak való pénzosztás volt, a forrásokat ehelyett az orosz propaganda felerősítésére használták.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
