Kína és az Egyesült Államok konzultációkat tartott tengeri ügyekben, és ezeken mindkét ország egyetértett abban, hogy a kockázatok kezelése érdekében fenntartják a párbeszédet – közölte a kínai külügyminisztérium kedden.
A közlés szerint megállapodtak abban is, hogy „elkerülik a félreértéseket és a téves számításokat”.
A külügyminisztérium közlése szerint Kína komoly aggodalmát fejezte ki az Egyesült Államok közeli vizeken történő „jogsértései és provokációi” miatt, és felszólította Washingtont, hogy „tartózkodjon a Kína és szomszédai közötti vitákba való beavatkozástól, illetve attól, hogy a tengert használja Kína ellenőrzésére”. A minisztérium hozzátette: az Egyesült Államoknak azonnal fel kell hagynia a „tajvani függetlenségi” erők támogatásával.
A történtek előzménye, hogy hétfőn ismételten az amerikai törvényhozás képviselőinek egy delegációja látogatott Tajvanra, az ilyen jellegű diplomáciai lépésekre pedig Peking idegesen szokott reagálni. Legutóbb, amikor Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata házelnöke tett látogatást Tajpejben, a kínaiak válaszként grandiózus hadgyakorlatba kezdtek a sziget környékén.
Most sem történt nagyon más, csak a sorrend módosult kissé. Peking ezúttal azt vette provokációnak, hogy Tajvanban egy, a szárazföldi Kínával szemben kritikus politikust, Laj Cseng-tőt választottak meg elnöknek, erre válaszként jött a hadgyakorlat, és a kínai fenyegetéssel szembeni szolidaritás kifejezéseként érkezett az amerikai delegáció.
Bár az MTI a bokros közszolgálati teendői közepette nem jutott el odáig, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma által tegnap kiadott közleményt is szemlézze a fenti találkozóról, azért mi a paritás jegyében csak idéznénk belőle. A külügyminisztérium Kína-ügyi megbízottja, Mark B. Lambert közölte, hogy az USA elkötelezte magát a nemzetközi tengerjog és a hajózási szabadság fenntartása mellett, illetve Lambert kijelentette, hogy fontos Washington számára a Tajvani-szoroson átívelő béke és stabilitás fenntartása. Ezen utóbbi szempontjából pedig meglehetősen aggasztónak találja, hogy a kínai hadsereg pont ide jár rendszeresen hadgyakorlatozni.
