szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az orosz elnök támogatást ígért Kim Dzsong Unnak az Amerikai Egyesült Államokkal szembeni küzdelemhez.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

„Nagyra értékeljük, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság határozottan támogatja Oroszország ukrajnai különleges katonai műveletét, szolidáris velünk a kulcsfontosságú nemzetközi kérdésekben, és kész megvédeni a közös prioritásokat az ENSZ platformján” – áll abban a cikkben, amelyet Vlagyimir Putyin írt az észak-koreai kommunista párt központi lapjába, a Rodong Szinmunba. Az írást a Kreml is közzétette a hivatalos weboldalán.

Putyin a diplomáciai kliséknek megfelelően felidézte a két ország közös történetét, ami vélhetően helytakarékossági okokból nem akkor kezdődött, amikor a japánok a Jalu-folyó környékéről elzavarták az Orosz Birodalom hadseregét 1904-ben, hanem 41 évvel később.

Ekkor már a második világháború levezető köre zajlott, 1945 nyarán ugyanis a Szovjetunió is hadat üzent a japán birodalomnak, és a szovjetek néhány nap leforgása alatt jelentős, korábban japán megszállás alatt álló kínai és koreai területeket foglaltak el. Észak-Korea pedig a félsziget kommunista befolyás alá került részén alakult meg az 1950 és 1953 között megvívott koreai háború után. Putyin természetesen nem is feledkezett meg róla, hogy már akkor is vállvetve küzdött a két ország az amerikai befolyás ellen, ahogyan az ma is történik éppen.

„Oroszország mindig is támogatta és továbbra is támogatni fogja a KNDK-t és a hősies koreai népet az alattomos, veszélyes és agresszív ellenséggel a függetlenségért, az identitásért és a saját fejlődési út megválasztásához való jogáért folytatott harcban” – áll az orosz elnök levelében.

„Phenjan meggyőződéses, hasonlóan gondolkodó támogatónk volt és marad is, aki készen áll határozottan szembeszállni a kollektív Nyugat azon törekvésével, hogy megakadályozza az igazságosságon, a szuverenitás kölcsönös tiszteletén és egymás érdekeinek figyelembevételén alapuló többpólusú világrend létrehozását” – fejtegette tovább.

Persze nemcsak jól hangzó szóvirágokkal készült Putyin a koreai félsziget kevésbé kecsegtető felén élők számára, hanem ígéreteket is tett. Többek között egy olyan eurázsiai kereskedelmi és biztonsági rendszer létrehozásáról írt, amely kívül esik a Nyugat ellenőrzésén, továbbá megígérte, hogy fokozni fogják az orosz és koreai egyetemek közötti tudományos mobilitást, illetve növelik a kölcsönös turistautakat és a kulturális, oktatási, ifjúsági és sportcserekapcsolatokat.

A rangos látogató tiszteletére egyébként Phenjanban már fel is lobogózták azt az útvonalat, amelyen az orosz elnök konvoja elhalad majd. Putyin azonban csak estére érkezik az országba, a mai nap nagy részét Jakutföldön tölti, ahol régi szép szovjet szokás szerint megtekint dolgokat a búzatáblától a gázvezetéken át a fellobogózott traktoros iskoláig.

South Today on X (formerly Twitter): “🇰🇵 PYONGYANG ADORNED WITH PICTURES OF PUTIN AND RUSSIAN FLAGS as far as the eye can see (video above), ahead of Russian leader’s historic visit to North Korea today.This is Putin’s first visit to West’s boogeyman DPRK in 24 years, he will hold landmark meeting with Kim Jong Un. pic.twitter.com/HJymW3EZzf / X”

🇰🇵 PYONGYANG ADORNED WITH PICTURES OF PUTIN AND RUSSIAN FLAGS as far as the eye can see (video above), ahead of Russian leader’s historic visit to North Korea today.This is Putin’s first visit to West’s boogeyman DPRK in 24 years, he will hold landmark meeting with Kim Jong Un. pic.twitter.com/HJymW3EZzf

Nem egyedülálló, hogy az orosz elnök egy külföldi ország felkeresése előtt cikket írjon a fogadó fél valamelyik nagyobb lapjába. Rendszeresen gyakorlat ez nála, amikor például Kínába látogat, de ugyanígy tesz Hszi Csin-ping is, akinek az írásait a legutóbbi európai útja idején a francia, a magyar és a szerb sajtó is közölte.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!