Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
„Nagyra értékeljük, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság határozottan támogatja Oroszország ukrajnai különleges katonai műveletét, szolidáris velünk a kulcsfontosságú nemzetközi kérdésekben, és kész megvédeni a közös prioritásokat az ENSZ platformján” – áll abban a cikkben, amelyet Vlagyimir Putyin írt az észak-koreai kommunista párt központi lapjába, a Rodong Szinmunba. Az írást a Kreml is közzétette a hivatalos weboldalán.
Putyin a diplomáciai kliséknek megfelelően felidézte a két ország közös történetét, ami vélhetően helytakarékossági okokból nem akkor kezdődött, amikor a japánok a Jalu-folyó környékéről elzavarták az Orosz Birodalom hadseregét 1904-ben, hanem 41 évvel később.
Ekkor már a második világháború levezető köre zajlott, 1945 nyarán ugyanis a Szovjetunió is hadat üzent a japán birodalomnak, és a szovjetek néhány nap leforgása alatt jelentős, korábban japán megszállás alatt álló kínai és koreai területeket foglaltak el. Észak-Korea pedig a félsziget kommunista befolyás alá került részén alakult meg az 1950 és 1953 között megvívott koreai háború után. Putyin természetesen nem is feledkezett meg róla, hogy már akkor is vállvetve küzdött a két ország az amerikai befolyás ellen, ahogyan az ma is történik éppen.
„Oroszország mindig is támogatta és továbbra is támogatni fogja a KNDK-t és a hősies koreai népet az alattomos, veszélyes és agresszív ellenséggel a függetlenségért, az identitásért és a saját fejlődési út megválasztásához való jogáért folytatott harcban” – áll az orosz elnök levelében.
„Phenjan meggyőződéses, hasonlóan gondolkodó támogatónk volt és marad is, aki készen áll határozottan szembeszállni a kollektív Nyugat azon törekvésével, hogy megakadályozza az igazságosságon, a szuverenitás kölcsönös tiszteletén és egymás érdekeinek figyelembevételén alapuló többpólusú világrend létrehozását” – fejtegette tovább.
Persze nemcsak jól hangzó szóvirágokkal készült Putyin a koreai félsziget kevésbé kecsegtető felén élők számára, hanem ígéreteket is tett. Többek között egy olyan eurázsiai kereskedelmi és biztonsági rendszer létrehozásáról írt, amely kívül esik a Nyugat ellenőrzésén, továbbá megígérte, hogy fokozni fogják az orosz és koreai egyetemek közötti tudományos mobilitást, illetve növelik a kölcsönös turistautakat és a kulturális, oktatási, ifjúsági és sportcserekapcsolatokat.
A rangos látogató tiszteletére egyébként Phenjanban már fel is lobogózták azt az útvonalat, amelyen az orosz elnök konvoja elhalad majd. Putyin azonban csak estére érkezik az országba, a mai nap nagy részét Jakutföldön tölti, ahol régi szép szovjet szokás szerint megtekint dolgokat a búzatáblától a gázvezetéken át a fellobogózott traktoros iskoláig.
Nem egyedülálló, hogy az orosz elnök egy külföldi ország felkeresése előtt cikket írjon a fogadó fél valamelyik nagyobb lapjába. Rendszeresen gyakorlat ez nála, amikor például Kínába látogat, de ugyanígy tesz Hszi Csin-ping is, akinek az írásait a legutóbbi európai útja idején a francia, a magyar és a szerb sajtó is közölte.
