Libanoni források szerint a csipogók elemeibe rejtették a robbanóanyagot az izraeliek
Így történhetett meg, hogy az eszközök nem akadtak fenn a Hezbollah vizsgálatán.
hvg.hu
Izrael a Hezbollah által használt csipogók lítium elemeibe rejtette a robbanószert, ezért nem akadtak fenn a libanoni milícia vizsgálatán az eszközök, amelyeket a szeptember közepi támadás során robbantak fel – mondta két magas rangú libanoni tisztviselő a CNN-nek, hozzátéve, hogy még soha nem láttak ennyire kifinomult módszert.
Egy rögtönzött robbanószerkezetnek öt fő összetevője van: egy áramforrás (elem), egy indítószerkezet, egy detonátor, egy robbanótöltet és egy tok, amelybe mindezt elhelyezik. Sean Moorhouse, a brit hadsereg bombaszakértője szerint a csipogók fegyverré alakításához csak a detonátorra és a robbanótöltetre volt szükség, mivel a másik három komponenssel már rendelkeztek.
„Ezt úgy kellett megoldani, hogy láthatatlan legyen” – fogalmazott Moorhouse a CNN-nek. Mint mondta, ennek egyik módja valóban lehet az, hogy egy elektronikus detonátort és egy kis robbanótöltet ültetnek az elembe, amelyeket így röntgengéppel is szinte lehetetlen kiszúrni.
Az eszközöket állítólag megvizsgálták, ezért nem is gyanították, hogy robbanószer lehet bennük.
Más szakértők szerint, akik a robbanásokról készült felvételeket vizsgálták meg, a módszer olyan kifinomult volt, hogy abban minden bizonnyal állami szereplő is részt vett. Ez egybevág a libanoni hatóságok első értékelésével, amely szerint a kommunikációs eszközökbe „külföldi szervezetek szakszerű módon” robbanóanyagot ültettek. A libanoni vizsgálat azt is megállapította, hogy a csipogókat úgy robbantották fel, hogy elektronikus üzeneteket küldtek rájuk.
A 8200-as egységről ritkán beszélnek, pedig lenne mit. A Moszad tevékenysége jóval ismertebb, de csak egy szintig, több szakértő azonban úgy látja, volt szerepe a Hezbollah elleni mostani nagyszabású akcióban is.
A Hezbollah által használt csipogók szeptember 17-én, a milícia által használt adóvevők pedig egy nappal később robbantak fel. A két támadásban 37 ember halt meg, köztük legalább két gyermek, és több mint 3000 ember megsebesült. A támadást Izrael hivatalosan nem kommentálta, de a Hezbollah és Libanon Izraelt vádolja a robbantássorozattal.
A csipogók a tajvani Gold Apollo márka termékei voltak, de a cég azt állította, hogy az eszközöket egy budapesti cég, a BAC gyártotta és értékesítette a régióban egy licencszerződés alapján. A magyar vállalat vezetője azonban arról beszélt, hogy csupán közvetítő szerepet töltött be a szerkezetek értékesítésében. A Gold Apollo vezérigazgatója később azt nyilatkozta, a felrobbantott csipogók gyártását Ausztriában irányította egy Tom nevű férfi.
A magyar kormány éppen azokban az övezetekben indított humanitárius és fejlesztési programokat az elmúlt években, ahol a Libanonban felrobbant csipogók gyártásában közreműködő magyar nő is igyekezett érvényesülni. Kérdés, hogy csetlő-botló James Bondokról vagy profi fedősztoriról van-e szó.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dől el, hogy a fővárosi képviselők kiigazítják-e a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, vagyis lesz-e érvényes büdzséje a fővárosnak vagy sem. Utóbbi esetben durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellene készülni. Kövesse a közgyűlés eseményeit a HVG élő közvetítésével.
