Gulyásék nem aggódnak a Fidesz támogatottsága miatt, nem halasztják el a választást – élőben a kormányinfó
Gulyás Gergely és Vitályos Eszter válaszol az újságírók kérdéseire.
Oroszország új taktikát alkalmaz az Ukrajna elleni légitámadásokban, amit nagyon nehezen tudnak elhárítani. Az eddigi legsúlyosabb támadás során, június elsején 472 drónt, illetve 7 rakétát lőttek ki ukrán célpontokra. Kijev azt nyilatkozta a támadás után, hogy a rakéták közül hármat, a drónok közül pedig 382-öt lelőttek, illetve térítettek el zavaróeszközökkel, de a számokból is látszik, hogy 90 drónt és 4 rakétát nem sikerült elfogni, még ha a drónok egy része csali is volt.
A CNN elemzése szerint az elmúlt négy hétben ezek a támadások nemcsak nagyobbak és gyakoribbak, hanem koncentráltabbak is, ráadásul sokkal nehezebb őket leszedni, mivel a célig nagyobb magasságban repülnek, mint korábban. Így a géppuskákkal már nem is lehet bennük kárt tenni. Ezt megerősítette a lapnak nyilatkozó egyik önkéntes, Jurij Csumak – aki civilben az ukrán Legfelsőbb Bíróság egyik bírája – aki kijevi háztetőkön teljesít szolgálatot egy géppuskával. Azt mondta korábban sokkal alacsonyabb magasságban érkeztek a drónok, hogy a radarok ne vegyék őket észre, de most már 2-5 kilométeren repülnek.
A rövid időn belül érkező rengeteg drón gyakran túlterheli az ukrán légvédelmet, az oroszok pedig pont ezt akarják elérni. Míg korábban jóval több célt határoztak meg a jóval kevesebb drón számra, most már az összpontosításon van a hangsúly. A drónok között ráadásul jócskán vannak csalieszközök is, ami a túlterheléshez kell, egy ilyen tömeges támadás során nehéz gyorsan megállapítani, hogy egy igazi Geran-2-es érkezik, vagy egy kamu robotrepülő, így hatásos módszer.
Mindezt azért is tehetik meg, mert Moszkva tavaly ősszel sikeresen növelte a leggyakrabban használt drónjának, az iráni tervezésű Shahed továbbfejlesztett verziójának, a Geran–2-nek a hazai gyártását. Christina Harward, a Study of War Oroszország szakértője a lapnak elmondta, a becslések szerint Moszkva jelenleg havonta körülbelül 2700 Geran–2 drónt, valamint mintegy 2500 csalidrónt tud gyártani. Ennek az eredménye, hogy egy éjszaka alatt akár 3-400 drónnal tudnak támadni.
Június elején az ukrán katonai hírszerzés (HUR) arról számolt be, hogy az oroszok a rakétagyártásukat is felpörgették. A tavalyi évhez képest 66 százalékkal több Iskander és Kindzsal rakétát készítenek, nem beszélve a robotrepülőgépeikről, amelyeket szintén nagy számban állítanak elő. Emellett az Észak-Koreától kapott borzalmas pontosságú és hatékonyságú KN23-as ballisztikus rakétákon – gyakran kilövés után nem sokkal felrobbantak – is javítottak és azokat is „eredményesen” be tudják vetni.
A HUR szerint komoly gondot okoz, hogy a ballisztikus rakétákat csak az amerikai Patriot rendszerekkel tudják lelőni, a többi nyugati rendszer hatástalan velük szemben. Mivel egyre több ilyen rakétát használnak az oroszok, megcsappant a Patriothoz tartozó „lőszer” mennyisége. Ami szintén nagy baj, hogy az oroszok több rakétát gyártanak, mint a Nyugat olyat, amivel azokat le lehetne szedni, és ugye abból nem mind Ukrajnába kerül.
Bár mindenki arra számított a Pókháló hadművelet után, hogy Oroszország rögtön valami súlyos választ ad, mondjuk az Oresnyik hiperszonikus ballisztikus rakétákat lőnek ki – amit Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy jellemzett, hogy egyetlen jelenlegi légvédelmi vagy rakétavédelmi rendszer sem tudja kivédeni – Kijevre, de egyelőre úgy tűnik megelégednek a tömeges dróntámadásokkal.
„Ahelyett, hogy ide-oda céloznának, koncentrálják a csapásokat, és maximális hatást tudnak elérni, mind katonai, mind pszichológiai szempontból” – magyarázta a CNN-nek Olekszij Melnik, az ukrán védelmi minisztérium korábbi tisztviselője. Oroszország azt állítja, hogy nem céloznak polgári létesítményekre, lakóházakra, de ennek pont az ellenkezője látható. Az elmúlt négy hétben legalább 169 ukrán civil – köztük gyermekek – halt meg drónok, orosz rakétatámadások és tüzérségi tűz következtében országszerte. További 1000 civil megsérült.
A legutolsó, a keddi támadás különösen súlyos volt, Kijevben és Odesszában legalább 15 ember meghalt és több mint 100 megsebesült, a csapásmérő eszközök 10 helyszínen célba találtak, 34 helyen pedig a lezuhanó roncsok okoztak károkat. Az oroszok összesen 440 drónnal és 32 rakétával támadtak. Ugyanakkor a június eleji támadáshoz képest már több drónt, illetve rakétát sikerült lelőniük, vagyis az ukránok is alkalmazkodnak az új taktikához, de a túlterheléses támadásnak a korábbiakhoz képest jóval több civil áldozata volt. Vitalij Klicsko kijevi polgármester azt közölte, hogy a fővárosban több mint 40 lakás megsemmisült, a mentési munkálatok még nem értek véget, így az áldozatok száma tovább nőhet.
A CNN szerint a támadások egyik célja a lakosság moráljának megtörése és annak az illúziónak a megteremtése, hogy Oroszország legyőzhetetlen, annak ellenére, hogy Moszkva messze van a győzelemtől. A front 2023 novembere óta nem mozdult el jelentősen, mióta az ukrán erők felszabadították Herszon városát. Oroszország azóta mindössze mintegy 5 ezer négyzetkilométernyi ukrán területet tudott elfoglalni.
