Izraeli-iráni háború
Irán atomprogramjának lenullázása és hadseregének megroppantása volt a célja annak a támadássorozatnak, amelyet az izraeli hadsereg indított 2025. június 13-án több tucatnyi iráni célpont ellen. A meglepetésszerű offenzíva megtizedelte az iráni hadsereg vezetőségét, kiiktatta a légvédelem jelentős hányadát és súlyos károkat okozott a nukleáris létesítményekben is. A légitámadások folytatódnak, ahogy az iráni válaszcsapások is - a legfrissebb fejleményeket cikksorozatunkban követhetik.
Katasztrofális hatása lenne, ha Amerika nukleáris fegyvert vetne be Irán ellen – jelentette ki a Reuters tudósítása szerint Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.
A történet előzménye, hogy korábban a The Guardian számolt be arról, hogy az amerikai védelmi minisztérium tisztviselőit arról tájékoztatták: a föld alatti fordói urándúsító létesítmény elpusztítása nem lehetséges hagyományos bombákkal. A megsemmisítésére a legjobb esélyt az jelentené, ha előbb hagyományos bombákkal szórnák meg, majd utána egy B-2-es lopakodó nehézbombázó egy taktikai nukleáris töltetet is ledobna rá.
Ugyanakkor a brit lap azt is írta, hogy Trump elnök nem gondolkodik nukleáris csapásban, és ennek eshetősége a Dan Caine vezérkari főnök és Pete Hegseth védelmi miniszter társaságában tartott egyeztetésen sem merült fel.
Donald Trump korábban azt is közölte, hogy a háborúba való esetleges amerikai beavatkozás kérdése az elkövetkezendő két hétben el fog dőlni.
Maga Peszkov is spekulatívnak minősítette az általa kommentált sajtóértesülést, és a lapot sem nevezte meg, ahonnan a hírt vette. Más kérdés, hogy Oroszország és maga Vlagyimir Putyin is rutinszerűen fenyegetőzik atomfegyver bevetésével, olyankor nem szokták elemezni a lépés potenciálisan katasztrofális hatásait.
