A Fehér Ház nem tagadta a hírszerzői jelentés létét, ugyanakkor kétségbe vonta, hogy az irániak képesek lennének felmérni a károk valós méretét, és kitartott amellett, hogy az ország nukleáris programjának az amerikai támadás véget vetett.
Az iráni nukleáris létesítmények ellen végrehajtott amerikai bombázások korántsem okoztak annyira súlyos károkat, mint számítottak rá – derül ki iráni vezetőknek abból a biztonságosnak hitt vonalon folytatott beszélgetéséből, amit lehallgatott az amerikai hírszerzés.
Forrásai nyomán a Washington Post számolt be az ügyről, eszerint, ahogyan korábban is utaltak már rá jelek, az amerikai bombázás hatásai árnyaltabbnak tűnnek, mint ahogyan azt a Trump-kormányzat és maga az elnök is tálalta.
A hírszerzői jelentést a Fehér Ház sem tagadta, ugyanakkor az elnöki hivatal sajtófőnöke, Karoline Leavitt közölte: szégyenletesnek tartja, hogy a Washington Post bűncselekmények elkövetéséhez nyújt segítséget azzal, hogy kontextusából kiragadva szivárogtat ki anyagokat. „Az elképzelés, hogy névtelen iráni tisztviselők tudnák, hogy mi van több száz méternyi törmelék alatt, önmagában nonszensz. A katonai nukleáris programjuknak vége” – jelentette ki Leavitt.
Az elemzők abban egyetértenek, hogy a támadáshoz roppant tűzerőt vonultatott fel az USA légiereje, bunkerromboló bombákkal és Tomahawk-robotrepülőgépekkel támadta a fordói, a natanzi és az iszfaháni létesítményeket, ám a rombolás mértéke és hogy mennyi időbe telik majd Iránnak az atomprogram újraépítése, már komoly vitákat váltott ki.
Azt már tudni lehet, hogy a támadást megelőző napokban az irániak ismeretlen helyre szállították a dúsított uránkészletüket, ahogyan azt is, hogy két létesítmény (Fordo, Iszfahán) esetében, csak a bejáratokat sikerült elzárni, de a földalatti termeket a bombák nem omlasztották be.
Egy a törvényhozóknak tartott bizalmas tájékoztatón, a CIA igazgatója, John Ratcliffe viszont arról számolt be, hogy több fontos nukleáris létesítményt teljes mértékben elpusztítottak, és évekkel vetették vissza az iráni atomprogramot. Ratcliffe azt is kijelentette, hogy hírszerzői értékelések szerint az irániak dúsított uránkészletének nagy részét betemették Iszfahán és Fordo romjai. Ugyanakkor arról műholdfelvételek vannak, hogy az amerikai támadást megelőző napokban Fordo környékén látványosan nagy volt a teherautó-forgalom.
A támadás hatásának megkérdőjelezése láthatóan rosszul esett Donald Trumpnak is, aki a demokratákat vádolta az információ kiszivárogtatásával és azt is felvetette, hogy eljárást kellene indítani ellenük. Trump arról is beszélt, hogy a műholdképek dacára szerinte nem szállították el az irániak az uránt, mivel az egyrészt veszélyes, másrészt pedig nem tudták, hogy az amerikaiak bombázni fogják őket.
Bármi is legyen az amerikai támadás valódi hatása, az tény, hogy az iráni atomprogram folytatódik, ahogyan az is nagyon valószínű, hogy Teherán, ha eddig nem is dolgozott katonai irányú nukleáris fejlesztéseken, éppen az izraeli és az amerikai támadások következtében mostantól majd fog.
A nyári bőrápolás nem merül ki annyiban, hogy leveszünk egy fényvédőt a polcról. Mit kell tenni, ha minden önmérséklet ellenére leégünk? Mihez kezdjen, akinek problémás a bőre, és milyen termékeket érdemes magunkkal vinni a nyaralásra? Mit együnk, hogy szebbek legyünk? Szakértőkkel beszélgettünk hiedelmekről, jó és rossz praktikákról.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Az ő nevén lévő 188 milliárd forintnál sokkal több pénze lehet
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A hírt Havas Henrik jelentette be, mint írta, az utóbbi évtizedeket visszavonultan töltő Forró már hónapokkal ezelőtt elhunyt.
A Szegény Emberek Magyarországért Párt ügyében hat embert ítéltek el.
