Szerda reggel 8 óra 15 perckor csend borult Hirosimára – nyolcvan évvel ezelőtt ebben az időpontban dobott atombombát az amerikai hadsereg a japán városra. A robbanás elpusztította a település nagy részét, és az év végéig nagyjából 140 ezer ember halálát okozta.
A hirosimai és nagaszaki bombázásokat túlélőket japánul hibakusának nevezik. Őket a mai napig nyilvántartják, ahogyan azt is, hányan vesztik életüket sugárzás okozta megbetegedések miatt. Az elmúlt 12 hónapban közel ötezer ilyen embert regisztráltak.
Az áldozatokra emlékezve Hirosima polgármestere, Kazumi Macui elhelyezte az elhunytak frissített listáját az áldozatok emlékét őrző kenotáfiumon (üres síremlék), amelyen összesen már 349 246 név szerepel.

A polgármester a megemlékezésen mondott beszédében felszólalt a jelenleg zajló gyorsuló fegyverkezés ellen, valamint bírálta azt az álláspontot, amely szerint a nukleáris fegyverek elengedhetetlenek a nemzetvédelemhez. Mindez szerinte „kirívó figyelmen kívül hagyása [azoknak a tanulságoknak], amelyeket a nemzetközi közösségnek le kellett volna vonnia a történelem tragédiájából”.
Kazumi beszélt arról is, hogy az atomsorompó-szerződés „a működésképtelenség szélén áll”, egyben felszólította a japán kormányt, hogy ratifikálja 2021-ben életbe lépett, a nukleáris fegyverek tilalmáról szóló szerződést (TPNW). Ezt több mint 70 ország már ratifikálta, de olyan nukleáris hatalmak, mint az Egyesült Államok és Oroszország a nukleáris arzenál elrettentő funkciójára hivatkozva ellenezték. Japán szintén elutasította a tilalmat, azzal érvelve, hogy biztonságát fokozzák az amerikai nukleáris fegyverek.

Japán miniszterelnöke, Isiba Sigeru a megemlékezésen arról beszélt, hogy Japán továbbra is betartja a nukleáris fegyverek birtoklásának, gyártásának és behozatalának tilalmára vonatkozó alapelvét. Elutasította azt az elképzelést, hogy Japán – a NATO-hoz hasonlóan – nukleáris megosztási megállapodást kössön az Egyesült Államokkal. Ugyanakkor hozzátette: meg kell fontolni, miképpen lehetne hatékonyabbá tenni az Egyesült Államok által biztosított kiterjesztett elrettentés, amely nukleáris képességeket is magában foglal. „Ez nem áll ellentétben azzal az álláspontunkkal, hogy végső célunk a nukleáris fegyverek nélküli világ megteremtése” – hangsúlyozta.

1945 augusztus 6-án az Enola Gay amerikai bombázó dobta le Hirosimára a Little Boy névre hallgató, urán töltetű atombombát, három nappal később, 9-én pedig Nagaszakira dobtak egy plutóniumtöltetű atombombát A bombázások után, augusztus 15-én Japán feltétel nélküli megadás mellett döntött, ezzel lezárva a II. világháborút.
„Fontos, hogy tisztelegjünk e tragédia áldozatai előtt, amely kegyetlenül emlékeztet az emberi szenvedésre és a háború borzalmaira” – írta az évforduló alkalmából a tokiói magyar nagykövetség a közösségi oldalán.
Nyitókép: Megemlékezés Hirosimában az atombomba ledobásának 80. évfordulóján.