Az 1994-es Budapesti Memorandumot nem az az Oroszország sértette meg, amely 2014-ben, majd 2022-ben is megtámadta Ukrajnát, hanem Kijev, amely a memorandummal együtt közzétett nyilatkozat tartalmát figyelmen kívül hagyva nem tartja tiszteletben az ország polgárainak kisebbségi és egyéb szabadságjogait – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az oroszbarát Ultrahang YouTube-csatornának adott nyilatkozatában. A politikus – kiforgatva a memorandum szövegét – azt állította a memorandum aláírói csak azt ígérték meg az atomfegyvereiket feladó államoknak, hogy nem vetnek be ellenük nukleáris fegyvereket.
A memorandum szövegében az áll, hogy az 1974-es Helsinki záróokmánnyal összhangban az aláírók tiszteletben tartják a részes államok szuverenitását és területi egységét és egyetlen fegyvert sem vetnek be ezen államok ellen. Lavrov egyébként az Ukrajnával később aláírt barátsági szerződésekről sem beszélt, amelyekben Moszkva ugyancsak garantálta a volt szovjet tagköztársaság területi sérthetetlenségének tiszteletben tartását.
Miközben Lavrov a közel egyórás interjúban arról beszélt, hogy Oroszországot az emberek és nem az ukrajnai területek érdeklik – melyek egy részét úgy csatolták magukhoz, hogy még el sem foglalták azokat –, de azt is hozzátette, ahogy nyomulnak előre az orosz katonák, úgy a „felszabadított” ukrajnai polgárok szeretettel fogadják őket.
Míg az amerikaiak azt ismételgetik, hogy azért nem lesz belátható időn belül újabb amerikai-orosz csúcstalálkozó, mert Moszkva nem hajlandó a kompromisszumra, Lavrov szerint nagyon jól haladnak a dolgok, és az amerikai kollégájával, Marco Rubióval folytatott megbeszélés olyan jól sikerült, hogy azért nem szükséges a csúcs.
Az interjú készítője, Király Tamás arról is kérdezte Lavrovot, miért maradt el, vagy miért halasztódik a Trump által Budapestre bejelentett Trump-Putyin csúcstalálkozó. Az orosz külügyminiszter szerint az amerikai elnök több alkalommal is azt nyilatkozta, megérti az orosz követeléseket, és maga sem támogatja Ukrajna NATO-tagságát.
„Udvariasak vagyunk, a találkozót az amerikaiak javasolták, mi megvárjuk amíg ők döntenek. De tudjuk, hogy az európaiak nem esznek, nem alszanak, hogy minden idejüket azzal töltsék, hogy lebeszéljék az amerikai elnököt az Oroszországgal való megállapodásról. Ha nem lennének az európai héják, már régen megszületett volna a békemegállapodás” – magyarázta Lavrov, aki szerint az európaiak csak azért szorgalmazzák az azonnali és feltétel nélküli tűzszünetet, hogy időt nyerjenek és tovább fegyverezzék Ukrajnát.
Lavrov azt mondta, hogy Trump mindig is a békeegyezményt támogatta, nem a tűzszünetet, ám ez nincs így. Az amerikai elnök korábban ugyanis ultimátumban követelte Moszkvától, hogy egyezzen bele a legalább harmincnapos fegyvernyugvásba.
Lavrov történelmi orosz területeknek nevezte a Krímet és az Ukrajnától elcsatolni kívánt négy megyét, majd azt is megemlítette, már olyan területeket is elfoglaltak, amelyek más ukrajnai megyékben vannak. „Erre azért van szükség, mert Ukrajna támadja az Oroszország területén lévő területeket, Kurszkot, Belgorodot és egyéb városokat” – magyarázta és egyértelművé tette, Moszkvának esze ágában sincs kivonulni a megszállt területekről. Szerinte ugyanis addig kell előre mennie az orosz hadseregnek, amíg hatalmon van Kijevben a Moszkva által nácinak minősített rezsim.
Lavrov szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azért is náci, mert betiltotta az orosz nyelvet. Ez az állítás azonban annak ellenére nem igaz, hogy a 2014 után hatalomra jutott új ukrán vezetés – akkor Zelenszkij még nem kapott szerepet – valóban korlátozta a kisebbségek nyelvhasználati jogait.
Bár a szemmel láthatóan Szovjetunió-nosztalgiában szenvedő Lavrov nem a területek, hanem az emberek fontosságáról beszélt, egy árulkodó kijelentése azért volt. Idézte Zbigniew Brzezinski egykori amerikai nemzetbiztonsági tanácsadót, aki egyszer azt mondta, Oroszország Ukrajnával nagyhatalom, Ukrajna nélkül pedig csak egy regionális hatalom. Ez a kijelentése arra utalt, hogy a Kreml Ukrajna nagy részét azért akarja ellenőrzése alá vonni, hogy ismét világhatalommá váljon.
Szóba került Finnország NATO-tagsága is, ami Lavrov szerint hiba volt. „Úgy vélem, amikor megindítottuk a kijevi náci rezsim ellen a különleges katonai műveletet, Finnországban nosztalgikusak lettek az emberek és eszükbe jutott, hogy a második világháború idején is együtt harcoltak a nácikkal ellenünk” – mondta.
Bár Király Tamás szerint “egyesek még mindig félnek az oroszoktól Magyarországon”, Lavrov szerint jók a magyar—orosz kapcsolatok, s kerülni kell azt, hogy a viszonyt megrontsák azok, akik érzelmeikre hallgatva beszélnek. Putyin elnök 2006-ban megkoszorúzta az 1956-os áldozatok emlékművét és egy későbbi beszédében hibának nevezte az 1956-tal kapcsolatos szovjet politikát” – mondta a külügyminiszter, aki szerint nem a múlttal, hanem a mindkét fél számára előnyös együttműködéssel kell foglalkozni.
Az Ultrahang-interjút a YouTube-csatornát előszeretettel követő Szijjártó Péter közreműködésével jött létre, a csatornán, a magyar politikusok mellett állandó vendégnek számít az orosz kapcsolatai miatt igazoltan nemzetbiztonsági kockázatot jelentő Georg Spöttle is.
