Várhatóan kisebbségi kormány alakul Hollandiában, a szélsőjobboldali Geert Wilders pedig ellenzékbe kényszerül.
Mintegy három hónappal a parlamenti választások után három párt tárgyalódelegációi megállapodtak egy kisebbségi kormány megalakításáról Hollandiában. A pártok vezetőinek nyilatkozata szerint a kormányt a választáson győztes 66-os Demokraták (D66) liberális párt elnöke, Rob Jetten vezetné, a 38 éves politikus ezzel az ország történetének legfiatalabb miniszterelnöke lenne.
A D66 elnöke arról számolt be, hogy a leendő koalíciós partnerek – a D66 mellett a Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) és a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) – készen állnak arra, hogy bemutassák a „Munkára fel!” nevet viselő koalíciós megállapodás tervezetét parlamenti frakcióiknak. A megállapodást a tervek szerint pénteken teszik közzé hivatalosan.
Rob Jetten elmondta: a pártok világos döntéseket hoztak egyebek között a bel- és nemzetbiztonság, a megfizethető lakhatás és a védelem területén, és céljuk, hogy „ne a jövő generációkra hárítsák a terheket”.
Hollandia és Európa számára egyaránt hatalmas jelentőségű, hogy Geert Wilders Szabadságpártja (PVV) ezúttal leszorult az első helyről – hangsúlyozza René Cuperus, aki elmagyarázta a jobboldali populisták legyőzésének receptjét.
Hozzátette: pártjának még vannak kisebb észrevételei és módosítási javaslatai, amelyeket csütörtökön egyeztet a VVD és a CDA vezetőivel, de nem számít problémákra. Mint fogalmazott, az elmúlt hetekben már „alaposan tesztelték egymás határait”.
Jetten a D66 első kormányfője lenne. Nyilatkozatában azt is megemlítette: „nagyon szép szimbólum” lenne, ha ő lehetne Hollandia első nyíltan meleg miniszterelnöke, ez „üzenetet hordozna az LMBTI-közösség számára Hollandiában és világszerte” is.
Dilan Yesilgöz, a VVD elnöke azt mondta: pártja „nagyon pozitívan” áll a koalícióhoz, és nagy bizalommal tekint az együttműködés elé. A megállapodás tartalmáról nem nyilatkozott, de úgy vélte, hogy az egy „koherens szöveg” amelyen „jól felismerhető a VVD kézjegye”.
Az előrejelzésekre rácáfolva a D66 progresszív liberális párt nyerte meg az előrehozott hollandiai parlamenti választást. Bár a pártszimpátiák alaposan átalakultak két év alatt, a szélsőjobb támogatottsága megmaradt, csak a voksok eloszlása változott.
Henri Bontenbal, a CDA vezetője szerint pártja részletesen, fejezetről fejezetre átnézte a dokumentumot, és nem talált benne jelentős kifogásolnivalót, csupán szövegezési kérdések merültek fel.
Az októberi választáson a 66-os Demokraták 26 helyet szerzett, nagyon csekély különbséggel előzte meg a szintén 26 mandátumot elnyerő – a jelek szerint ellenzékbe kényszerülő – Szabadságpártot (PVV). A Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért 22, a Kereszténydemokrata Tömörülés 18 képviselői helyhez jutott, így a három koalíciós párt a parlamenti alsóházban mindössze 66 mandátummal rendelkezik a 150-ből. A törvényjavaslatokat megakadályozni is képes szenátusban sincs többsége a szövetségnek, ezért a kisebbségi kabinet az ellenzéki pártok támogatására szorul majd.
A PVV elnöke Orbán Viktor hollandiai szövetségese, a szélsőjobboldali Geert Wilders (nyitóképünkön), aki 2024-ben bevitte a pártját a magyar miniszterelnök által akkor gründolt európai parlamenti frakcióba, a Patriótákba.
Sokat enyhült a 2006-ban alapított holland Szabadságpárt (PVV) szélsőjobbos retorikája, ám nem tudni, hogy a visszafogottság valódi változást jelent-e, vagy csak a taktika része. Az Orbán Viktor barátjának számító Geert Wilders nevével fémjelzett párt ugyanis a tavaly novemberi választáson az első helyen végzett, de csak úgy talált szövetségeseket a kormányalakításhoz, hogy előbb módosította programját. Elemzők szerint aggasztó, hogy a párt népszerűsége elsősorban a fiatalok körében nő. Az írás sorozatunk része, amelyben bemutatjuk a Patrióták Európáért képviselőcsoport pártjait.
Nyitókép: AFP / ANP MAG / Robin Utrecht
Feljelentést tett a miniszter.
