Alig 15 ezer szavazaton múlt, hogy Hollandiában nem a Geert Wilders nevével fémjelzett szélsőjobboldali Szabadságpárt (PVV), hanem a Rob Jetten vezette liberális D66 párt kezdhet győztesként kormányalakítási tárgyalásokat a múlt heti előrehozott parlamenti választás után. A valóságban azonban egészen más a helyzet: igaz ugyan, hogy minimális a különbség a szavazatokban, a mandátumok száma pedig még meg is egyezik, ám Wildersnek ezúttal akkor sem lett volna esélye működőképes koalíció összekovácsolására, ha a PVV végez az első helyen. A többi nagyobb párt ugyanis minden korábbinál határozottabban kizárta az együttműködést vele.
A 2023. novemberi választás után a szélsőjobb bevonásával megalakult kabinet munkáját végig a kiszámíthatatlanság és a kapkodás jellemezte. Végül pedig azért omlott össze a pártok fölötti volt titkosszolgálati főnök, Dick Schoof vezette kormány, mert Wilders ultimátummal akarta ráerőszakolni partnereire az általa optimálisnak tartott migrációs törvény elfogadását. Így a D66 hajszálon múló győzelme azt jelenti, hogy ki lehet kerülni Wilders „zavaró köreit”, és kevesebb késlekedés után alakulhat meg az új kabinet – a PVV nélkül.
Rob Jetten
AFP / KOEN VAN WEEL
Nem csak a nagy pártok – köztük a most 14,2 százalékkal végzett Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD), a korábbinál rosszabb, 12,8 százalékos eredményt elért zöld–baloldali koalíció (GL–PvdA), illetve a jelentősen megerősödött és 11,8 százalékot szerzett Kereszténydemokrata Szövetség (CDA) – gondolták úgy, hogy Wildersből ennyi épp elég volt, hanem a választók is. 2023-ban a PVV még nagy fölénnyel, 23,5 százalékkal végzett az élen, ebből mostanra 16,8 százalék maradt.
