A düsseldorfi per mind a hat vádlottja elismerte, hogy részt vett a 2023 februárjában Budapesten elkövetett támadásokban. A német szövetségi ügyészség azzal vádolja őket, hogy a szélsőbaloldali Antifa Ost, más néven a „kalapácsos banda” tagjaiként az európai szélsőjobboldali szcéna egyik legnagyobb rendezvényeként számon tartott Becsület Napjára érkező, általuk szélsőjobboldalinak tartott emberekre támadtak – írta meg a Spiegel.
2023. február 9. és 11. között Budapesten öt helyszínen, a Nyugati pályaudvarnál, a Fővám téren, a Gazdagréti téren, a Bank utcában és a Mikó utcában olyan embereket támadtak meg vélhetően szélsőbaloldali személyek, akikről – főként a ruházatuk alapján – azt feltételezték, hogy szélsőjobboldaliak, illetve a Becsület Napjára érkeztek. Az áldozatokat csoportosan, botokkal, viperával és gumikalapáccsal bántalmazták, kilencen megsérültek, közülük négyen súlyosan.
Nele A., Paula P., Emilie D., Luca S., Clara W. és Moritz S. pere január óta zajlik a düsseldorfi tartományi felsőbíróságon. A német szövetségi ügyészség három támadást emberölési kísérletként, a többit testi sértésként minősítette. Emilie D.-t emellett azzal is vádolják, hogy erfurti támadásokban vett részt.
Miután körözést adtak ki ellenük, a vádlottak egy ideig bujkáltak, majd öten 2025 januárjában feladták magukat. A később elfogott Emilie D.-vel együtt azóta előzetes letartóztatásban vannak, és a mostani tárgyalásig egyikük sem nyilatkozott az ellenük felhozott vádakról. Most mind a hatan ügyvédjükön keresztül ismerték el, hogy részt vettek a támadásokban. Azt azonban valamennyien tagadták, hogy gyilkossági szándékkal cselekedtek volna.
A vádlottak közül a 24 éves Nele A. beszélt a legrészletesebben arról, miért vett részt a támadásban. Ügyvédje, Alexander Hoffmann a Spiegelnek arról beszélt, hogy védence még azelőtt részleges beismerő vallomást tett, hogy a bíróság megkezdte volna a magyarországi támadások bizonyítékainak részletes vizsgálatát, így a beismerés egy esetleges elmarasztaló ítéletnél enyhítheti a büntetést. Nele A. számára azonban állítólag elsősorban az volt fontos, hogy ismertesse az indítékait, és hangsúlyozza: nem akarta, hogy a megtámadottak életveszélybe kerüljenek.
Nele A. elismerte, hogy részt vett a budapesti támadásban, és ő is felismerhető az arról készült felvételeken, azt viszont tagadta, hogy számolt volna a megtámadottak halálának lehetőségével, és ezt elfogadta volna. „Számomra elfogadhatatlan az az állítás, hogy közömbös lettem volna egy ember élete iránt” – fogalmazott.
Nele A. 2002-ben született Weimarban, és három lánytestvérével Jénában nőtt fel. Nyilatkozatában Jénát az NSU (Nationalsozialistischer Untergrund) neonáci terrorszervezet szülővárosának nevezte. Az NSU 2000 és 2007 között legalább tíz embert gyilkolt meg rasszista indítékból, emellett tagjai robbantásos merényleteket és rablásokat is elkövettek. Nele A. szerint az NSU bűncselekményei a Jénában már az 1990-es években jelen lévő rasszista és neonáci erőszak következményei voltak, ezek hatására a városban megerősödött a szélsőjobboldallal szembeni ellenállás. Politikai gondolkodását a 2015-ös menekültválság, valamint az iszlám- és bevándorlásellenes német PEGIDA mozgalom thüringiai szervezetének, a Thügidának a tüntetései és az ezekkel szembeni tiltakozások is formálták.
Az érettségi után Magyarországra költözött, amelyet második hazájának nevezett. Magyar származású édesanyja miatt gyerekkorától minden évben több hetet töltött Budapesten, és saját megfogalmazása szerint így közvetlen közelről látta,
mit okoz egy társadalomban, ha az állami történelemrevízió jobboldali populizmussal párosul.
Sokáig nem értette, miért jóval kisebb a magyar családja a németnél, később azonban megtudta, hogy több zsidó felmenőjét koncentrációs, illetve munkatáborokba hurcolták. Dédapját, Attilát kényszermunkára vitték, 1944 karácsonyán bombatámadásban halt meg. Dédapjának apját állítása szerint az Auschwitzba vezető úton verték halálra, több rokona pedig a gunskircheni és mühldorfi koncentrációs táborban vesztette életét. Más családtagokat 1944-ben a keszthelyi gettóból hurcoltak el, sosem tértek vissza.
Zenészek, ügyvédek, fogorvosok, újságírók, munkások vagy épp gyerekek voltak. A nevük ma mind megtalálható a Jad Vasemben
– mondta.
Nele A. szerint ez a családtörténet személyiségének része, meghatározta, hogyan viszonyult a Becsület Napjához. Úgy fogalmazott, hogy Budapesten minden évben százak gyűlnek össze azok ünneplésére és emlékének ápolására, akik korábban az ő családtagjait és sok ezer más embert öltek meg.
Az olyan felvonulások, mint a Becsület Napja, nem egyszerűen neonácik jelmezes összejövetelei. Erősítik az önbizalmukat, lendületet adnak nekik, és arra bátorítják őket, hogy ideológiájukat a gyakorlatban is megvalósítsák
– magyarázta.
https://hvg.hu/itthon/20260212_rendorseg-fokozott-ellenorzes-kitores-napja-budapest
A Spiegel szerint más vádlottak is személyes élményeikkel indokolták részvételüket. Emilie D. arról beszélt, hogy az NSU tevékenységét, valamint a 2014-ben és 2015-ben Jénában tartott, jobboldali kezdeményezésű tüntetéseket is fenyegetésként élte meg, különösen azokra a barátaira és ismerőseire nézve, akikkel egy menekültszálláson végzett munkája során került kapcsolatba. Állítása szerint ez is szerepet játszott abban, hogy részt vett a támadásokban.
Clara W. azt mondta: azért csatlakozott, mert fel akart lépni a Becsület Napjával szemben, mivel számára „felfoghatatlan” volt, hogy szélsőjobboldaliak ilyen nagy számban, nyíltan, ellenállás nélkül és állami támogatással gyűlhetnek össze, építhetnek kapcsolatokat és szerveződhetnek.
A drezdai tartományi felsőbíróság 2023 májusában Lina E.-t és három társát ítélte el Szászországban és Thüringiában elkövetett támadások miatt, a legsúlyosabb kiszabott büntetés öt év és három hónap szabadságvesztés volt. Ugyancsak Drezdában folyik Johann G., a csoport feltételezett vezetője és hat társa pere a budapesti támadások miatt. A müncheni tartományi felsőbíróság Hanna S.-t öt év szabadságvesztésre, a budapesti bíróság pedig Maja T.-t nyolc év szabadságvesztésre ítélte, erről itt írtunk bővebben:
https://hvg.hu/itthon/20260204_nyolc-ev-fegyhazra-iteltek-maja-t-t
