A jelenlegi koszovói elnök is megértést kért és a „történelmi háttér” figyelembevételét azzal kapcsolatban, hogy Hashim Thaçit elítélte a hágai Nemzetközi Bíróság. Az egykori elnököt, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) korábbi főparancsnokát azért marasztalták el, mert részt vett civilek elleni támadásokban, gyilkosságokban, és felelősség terheli a polgári lakosság kínzásáért és illegális fogvatartásáért is a bírósági döntés szerint. Thaçi mellett elmarasztalták Kadri Veselit, a koszovói hírszerzőszolgálat egykori vezetőjét, Jakup Krasniqit, Koszovó volt elnökét, aki a UÇK szóvivője volt a gyilkosságok ideje alatt, valamint Rexhep Selimit, az UÇK egyik alapítóját és magas rangú parancsnokát.
https://hvg.hu/vilag/20260916_haborus-bunos-haga-hashim-thaci-itelet-25-ev-koszovo-haboru
A szeptember 16-án kihirdetett döntés alapján Thaçit és Krasniqit 25-25 év börtönbüntetésre, Veselit 18 év, Selimit 13 év szabadságvesztésre ítélték. Mivel hat éve már előzetesben voltak az elítéltek, ezért ennyivel csökkentik a letöltendő büntetés idejét.
Az ítélet kihirdetésekor a bíróság hangsúlyozta, hogy a vádlottakat egyéni felelősség terheli a gyilkosságokért, ugyanakkor a bűncselekményeket összehangoltan, szervezetten hajtották végre. A bűncselekményekben pedig részt vettek a katonai rendőrség, a hírszerző szolgálat és a különleges egységek emberei is.
Az is bizonyítást nyert, hogy már a háború előtt célzott támadások érték azokat az albánokat, akikről feltételezték, hogy a szerb erőkkel kollaborálnak, és etnikai gyilkosság áldozatává váltak a megszálló szerb erők embereiként megbélyegzett áldozatok.
https://hvg.hu/vilag/20241127_koszovo-loszergyar-drontervezo-laboratorium-hadiipar
1998 áprilisa és 1999. június 20. között legalább 385 embert tartottak fogva jogellenesen a Koszovó és Észak-Albánia térségeiben kiépített, az UÇK által ellenőrzött fogolytáborokban. Az áldozatokat „szerb kollaboránsként", „kémként", „árulóként" tartották nyilván.
Ugyanebben az időszakban 348 ember esetében nyert bizonyítást, hogy kegyetlen bánásmód áldozataivá váltak, 303 embert megkínoztak. Nem csak azokkal léptek fel kegyetlenül, akiket a szerb hatóságok és fegyveres erők támogatásával gyanúsítottak, de célzott támadásokat intéztek például a koszovói szerbek mellett a helyi romák ellen is.
A Különleges Kamara azt is megállapította, hogy 1998 áprilisa és 1999. június 20. között UÇK-tagok legalább 96, a katonai konfliktusban aktívan részt nem vevő ember halálát okozták Koszovó tizenkét településén és Észak-Albánia egy helyszínén.
A háborús bűnöktől a népszerűségig
A koszovói ügyben hozott hágai döntés helyi megítélését befolyásolja, hogy a bűncselekményeket kiterjedt területeken követték el, nagy nyílvánosság előtt, a civil lakosság szeme láttára illetve bevonásával. A Különleges Kamara mérlegelte azt is, kinek milyen személyes felelőssége van a bűncselekményekben. A szeptemberben nyilvánosságra hozott ítélet szerint Thaçiék felelősek a közhangulat befolyásolásáért és azért, mert az emberek a háborús bűncselekményeket széles körben elfogadták, támogatták.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy Thaçi 13 parlamenti képviselő letartóztatásában, fogvatartásában és kihallgatásában személyesen is részt vett. Őt terheli a felelősség az ismert albán aktivista és szociológus Behajdin Allaqi letartóztatásáért, fogvatartásáért és meggyilkolásáért is.
Kadri Veseli a Hírszerző Igazgatóság vezetőjeként a kollaboránsnak tartott személyek azonosításáért és megfigyeléséért felelt. Az ítélet szerint részt vett a „különleges hadviselés" irányításában, az ellenfelek azonosításában és célba vételében. Behajdin Allaqi meggyilkolásában tettestársként működött közre.
Jakup Krasniqi az ellenzék elleni megfélemlítő akciókat irányította. Rexhep Selimi közvetlen felelősségét nem állapították meg az erőszakos cselekményekben, de a bíróság hangsúlyozta, hogy elmarasztalható, mert bár módja volt rá, mégsem akadályozta meg az atrocitásokat. A bűncselekmények több helyszínén szemtanúként, passzív résztvevőként volt jelen.
Bár Hashim Thaçit és társait háborús bűncselekmények miatt elítélték, az emberiesség elleni vádpontok alól felmentették, mert nem nyert bizonyítást, hogy a civil lakosság ellen kiterjedt és módszeres támadást hajtottak volna végre. Mivel a politikai ellenfelek, etnikai csoportok és ellenzékiek kerültek célkeresztbe, ezért a koszovói albán közvélemény a mai napig a „mi embereinként”, a koszovói albán ügy képviselőiként tartja őket számon.
Nem erre számítottak
Az ítélethozatalt fokozott figyelemmel követték Koszovóból, a hágai ítélet kihirdetésénél jelen volt Glauk Konjufca koszovói külügyminiszter is.
„Szomorú és igazságtalan döntés született, nem ezt érdemelték UÇK vezetői. Nagy kárt okoz ez Koszovónak" – nyilatkozta a döntés után a láthatóan bosszús külügyminiszter.
Az ítélethozatalt élőben közvetítették Pristinában, a helyiek felháborodottan vették tudomásul a döntést. A koszovói albánok jelentős része úgy véli, Hágában részrehajló volt a bíróság, a Különleges Kamara csak az albán erők felelősségét vizsgálja, a szerbekét nem.
Albulena Haxhiu elnök nyilatkozatban próbálta csitítani a kedélyeket. „Egy ilyen döntés súlyát nem lehet elválasztani attól a történelemtől, amely a koszovói albánok mögött van. Az itt élők elszenvedték az állami erőszakot, amelynek civilek estek áldozatul. Mészárlások tanúi voltak, albánok százezreit űzték el otthonaikból" – emlékeztetett az államfő.
https://hvg.hu/360/20260307_korrupcio-koszovo-moldova-montenegro-transparency
Nem csak a pristinaiak tiltakoztak a döntés ellen, több tucat aktivista Hágába is elutazott - eredetileg azért, hogy Thaçiék felmentését ünnepeljék. Mivel a várt és biztosra vett felmentés elmaradt, egy héttel az ítélet nyilvánosságra hozatala után is jelentős a feszültség és csalódottság Pristinában.
Nyitóképünkön Hashim Thaçi még hivatalban lévő elnökként, katonai egyenruhában tiszteleg a koszovói fegyveres erők előtt. Fotó: AFP
Ez a tartalom a Pulse európai médiahálózat keretén belül a HVG és az Osservatorio Balcani e Caucaso Transeuropa együttműködésével jött létre
PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
